A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az új vidékfejlesztési pályázatok ismét lendületet adhatnak a növényházi zöldségtermesztésben tervezett beruházások megvalósításának.
A tervek szerint 2024 májusában jelenik meg a „Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, valamint post-harvest fejlesztések támogatása” elnevezésű pályázat, amely vélhetően nagy népszerűségnek örvend majd az ágazat szereplői körében.
A tájékoztató ismerteti: Magyarországon összesen 3090 hektáron foglalkoznak hajtatott zöldségtermesztéssel a gazdálkodók, a felületek 15 százaléka üvegház, 30 százaléka fűtött blokkfólia, illetve 55 százaléka hideghajtatott fóliaház.
A növényházi paradicsomtermesztés már meghaladja a 310 hektárt. Az itt megtermelt 150-160 ezer tonna a paradicsom 75-80 százaléka bogyós és fürtös típus, a maradék cherry- és koktélparadicsom. A hazai termelők áprilistól októberig el tudják látni koktél- és cherryparadicsommal a hazai piacot, fürtös paradicsomból pedig április elejétől önellátó az ország, ekkortól annyira megnövekszik a termelés, hogy a belföldi piac már nem tudja felvenni, ezért egészen szeptemberig exportálják is a paradicsomot.
A hazai vállalkozások exportlehetőségeit javítja, hogy a hajtatott paradicsom iránti igény egyre nagyobb az Európai Unióban, a kivitel már eléri a 14 ezer tonnát. A hazai termelés bővülésére, illetve az önellátottsági szint emelkedésére utal, hogy a friss paradicsom importja folyamatosan csökken, míg a kivitel mennyisége évről-évre emelkedik – emelte ki az ismertető.
Az első negyedévben Romániába szállították a legtöbb paradicsomot, de Csehországba, Szlovákiába, Németországba és Ausztriába is jelentős mennyiség került a magyarországi növényházakból.
A paradicsom mellett a hajtatott paprika termőterülete meghaladja az 1110 hektárt, a betakarított éves mennyiség pedig megközelíti a 140 ezer tonnát. Tavaly jelentősen megugrott a hazai TV (tölteni való, fehér édes) paprika forgalma, azonban érezhetően nő a kereslet nagy méretű, színes és édes – kaliforniai, vagy pritamin – paprikák iránt is.
Paprikából Magyarország szinte teljesen önellátó, sőt, exportra is jut a megtermelt mennyiségből. Németországba, Szlovákiába, Ausztriába, Szlovéniába, illetve Csehországba kerül a legtöbb magyar paprika.
A kígyóuborka magyarországi termesztése is folyamatosan fejlődik, az elmúlt 10 évben egyre nagyobb felületen termelik már modern üvegházakban is, ennek köszönhetően jelentősen javult a termék minősége és tarthatósága is. Az éves termésmennyiség 21-22 ezer tonna országosan, amiből már az első szedések február közepétől megtalálhatók a boltok polcain.
A magyarországi hajtatott zöldségfélék legnagyobb előnye, hogy minden nap frissen kerülnek a fogyasztók asztalára, hiszen a szedéstől számított egy napon belül már az áruházak polcain vannak a termékek, az import áruk egyhetes szállítási idejével szemben – hangsúlyozta a NAK és a FruitVeB.
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
A csemegeszőlő lehet a klímaváltozás egyik nyertese
Kína átmeneti dömpingellenes intézkedéseket vezet be az unióból importált borpárlatokra
Akár évi 160 milliárd forinttal bővülhet az agrárium jövedelme a beruházási pályázatok révén
Magyar vállalat az EBRD agrárzöldítési versenyének nyertesei között
Rekord kárkifizetések várhatók az idei viharszezonban
Budapesten tanácskoznak a világ legnagyobb ipari paradicsom feldolgozói
Átadták a Talentis Agro Zrt. új, 1,7 milliárd forintból megépült öntözőtelepét
Minimális áremelkedés várható a dísznövények piacán
Ezer koca szaporulatát tudja ellátni Dombegyháza új sertésneveldéje (videóval)