november 9, 2024

Drágult a termőföld tavaly

szőlő-szüret szüretelőgép gépek balaton csabagyöngye

Szüretelőgép szedi a legkorábbi érésű szőlőfajtát, a Csabagyöngyét a Balaton Agrár Zrt. területén a Somogy megyei Ordacsehi határában 2020. augusztus 8-án. Ordacsehi és környéke a Csabagyöngye legnagyobb termőterülete, innen a Varga Pincészet idén mintegy 90 ezer kilogramm Csabagyöngyét vásárol, amelyből 90 ezer palack bort készít a badacsonyörsi központjában. MTI/Varga György

Drágult a termőföld a tavalyi első három negyedévben is, de az áremelkedés üteme kissé mérséklődött – közölte a Takarék Jelzálogbank az MTI-vel szerdán.

Átlagosan 6,58 százalékkal drágult a termőföld országszerte 2021 első 9 hónapjában, míg az előző év azonos időszakában 6,61 százalékkal. A reálárak emelkedése mérséklődött, éves összevetésben 3,2 százalékról 1,4 százalékra – írták. A szántóföldek az átlagnál kisebb ütemben, 5 százalékkal drágultak, országos átlagban 1,78 millió forintba került egy hektár.

A térségek közül Közép-Magyarországon, a megyék közül Tolnában kellett a legtöbbet fizetniük a vásárlóknak.

Viszonylag alacsony, 5,1 százalékos volt a gyümölcsösök árváltozása, csaknem azonos, mint az előző években, de a művelési ágak közül a hektáronkénti 1,95 millió forinttal ez a legdrágább – tették hozzá.

A gyepekért, rétekért, legelőkért 7,4 százalékkal, a szőlőkért 8,5 százalékkal kellett többet fizetni, mint az előző évben.

Az erdők és a fásított területek árai nőttek a legnagyobb mértékben, 15,8 százalékkal, de a gyepekhez, rétekhez, legelőkhöz hasonlóan hektáronként csak 1,1 millió forintba kerültek a közlemény szerint. Nagyobb időtávban vizsgálva a termőföldek jó befektetésnek bizonyulnak, áraik 2010 óta jelentősen nőttek. A gyümölcsösök és a szántók csaknem háromszor, a szőlők több mint kétszer annyit érnek, mint 12 éve. A gyepek, rétek és legelők ára 177 százalékkal, míg az erdőké és fásított területeké 154 százalékkal emelkedett – összegezte a Takarék Jelzálogbank.

MTI

Címlapkép: MTI/Varga György