A növények telepítésekor nagyon sok mindent kell szem előtt tartani, például a vízigényét, a megfelelő fényviszonyokat, a kártevőkre való érzékenységet, azonban a tapasztalatok szerint kevés figyelem irányul a talaj kémhatással kapcsolatos tudnivalókra. Gyakran halljuk a pH-érték kifejezést a hétköznapi életben is, a normálistól eltérő érték az embernél is súlyos következményekkel járhat hosszú távon.
A talaj kémhatásának jelentőségét jól igazolja a hortenzia esete, amely igen kedvelt dísznövénye a különböző stílusú kerteknek. Köztudott, hogy akárhol nem érzi jól magát, viszont a mészben szegény, enyhén savanyú talajban jól fejlődik, a kellemes kék szín a talaj pH-értékének függvényében alakul ki.
Mi a pH-érték, a talajok csoportosítása kémhatásuk alapján
A pH-érték az a mérőszám, amely a sav-lúg háztartást mutatja, vagyis a hidrogénion koncentrációjának a mértékét. A talaj szerkezete, tápanyagtartalma, lazasága mellett a kémhatásának is kiemelt jelentősége van. A növények csak meghatározott kémhatású talajban fejlődnek jól, és abban érzik jól magukat, ez az igény nem befolyásolható. A kémhatás alapján a következőket érdemes tudni:
- erősen savanyú a talaj 4,5-nél kisebb pH-nál
- savanyú a talaj 4,5-5,5 közötti pH-nál
- gyengén savanyú a talaj 5-6,8 közötti pH-nál
- semleges kémhatású a talaj 6,8-7,2 közötti pH-nál
- enyhén lúgos kémhatású a talaj 7,2-8,0 közötti pH-nál, annál magasabb pH esetén pedig lúgos kémhatású a talajról beszélünk.
A dísznövények jelentős többségének a semleges talaj az ideális, számos olyan fajta csak kifejezetten savanyú talajban érzi jól magát. Amennyiben nem megfelelő a talaj a hobbikertészek azzal szembesülnek, hogy a növények vegetálnak, és szemmel láthatóan nem érzik jól magukat. A leveleik sárgulnak, valamint a tápanyag hiány tüneteit mutatják, de az sem ritka, hogy rövid idő után elhalnak.
A talaj savanyítása
Első lépésben célszerű a felhasználandó talaj pH-értékét megállapítani. Erre használhatunk lakmuszpapír színskálát – amelynek az értékét könnyen leolvashatjuk a csomagoláson lévő színskála segítségével, vagy egyszerű talaj pH-mérő eszközt. A cserepes és konténeres növények esetében jóval könnyebb állandó savanyú talajt biztosítani, a szabadföldi fás növények esetében érdemes szakember tanácsát kérni. A gyengén savanyú a talaj (6,5-nél kisebb érték) előállítható szulfát sókat tartalmazó műtrágyázással, savas kémhatású oldatokkal (esetsav, citromsav, stb.), illetve ha alacsony pH-jú tőzeggel dúsítjuk a talajt.
Savanyú talajt igénylő népszerű növények
Cserjék: erikafélék, hortenziafélék, magnóliák, stb.
Szobanövények: flamingóvirág, afrikai ibolyák, azáleák, begóniák, szobafenyő, yukka, páfrányfélék
Népszerű cikkek a rovaton belül
Rózsa ültetése
Díszkert vs. haszonkert
Füge ültetése
Előkert kialakítása
Babérmeggy
Tujafélék betegségei és kártevőik
A faültetés menete
Tulipán: Tavaszi hagymás, melyet ősszel ültetünk
Nyáron virágzó cserjék: mályvacserje, selyemmirtusz, nyári orgona