Fejes saláta

A fejes saláta az egyik legnépszerűbb korai vetésű rövid tenyészidőszakú zöldségféle. Számos változata ismert, római saláta, tépősaláta, jégsaláta, közös jellemzőjük, hogy kisebb területen is hasonló módon termeszthetők. Kiskertben fontos, hogy a nitráttartalom felhalmozódás ellen, mindig a legnaposabb helyre ültessük.

A fejes saláta fajtái, kiskerti termesztése

A levélzöldségek közül a legnagyobb jelentőséggel a salátafélék bírnak, a termőfelületük meghaladja az összes többi fajét együttesen. A speciális termesztési megoldások révén ma már az év bármely szakában a világ minden táján nagy biztonsággal termeszthetők. A salátafélék közé számtalan faj, és alfaj tartozik, lehetetlen lenne az összeset felsorolni. A népes családból hazánkban a fejes saláta a legismertebb és legnépszerűbb.

Fajtái

A fejes saláta számtalan változata ismert. A kötözősaláta, más néven római saláta már az ókori Rómában és Egyiptomban is kedvelt volt. Neve a neveléséből ered: összekötözve nevelik a hosszabb, vastag, és húsos leveleit. Friss, és feldolgozott formában egyaránt használták.

A jégsaláta igen népszerű a fajtagazdagsága miatt, kimondottan sokan kedvelik a roppanós textúrája miatt.

A tépősaláta számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik, egyrészt nem képez tömött zárt fejet, és nem keseredik meg magszárképződés során sem. A levelek a tőről egyesével is leválaszthatók, így ha csak pár levélre van szükség, nem kell az egész fejet felszedni.

A fejes saláta termesztése

A fejes saláta az egyik legnépszerűbb korai vetésű zöldségféle, nagy előnye, hogy károsodás nélkül teleltethető át a kertben, még a -10 Celsius fokot is átvészeli. A levelei elszíneződhetnek, lilás színeződést kaphatnak az átmeneti lehűlés hatására, de ezt elnövi idővel.

Hőigénye

Az egyes fajták fény és hőigénye különböző, ezért a nem megfelelően megválasztott termesztési időszak korai magszárképződést és laza fejet eredményezhet, például, ha téli fajtákat nyáron termesztünk. Így kiemelten fontos, hogy a vetőmagot a céljainknak megfelelően, gondosan válasszuk ki, és tartsuk be a csomagoláson feltüntetett vetési és ültetési időre vonatkozó ajánlást. A termesztés során kifejezetten káros a magas hőmérséklet, mivel a fejesedését gátolja, és laza fejeket kapunk a jó fajtákra jellemző tömött szerkezet helyett.

Fejes saláta ültetése

A fejes saláta rövid tenyészidőszakú növény, a területen csak egy fél idényt tölt el, a palánta kiültetését követően 5-6 hetet. Így az ágyása az adott évben egyéb növények számára is hasznosítható. A kiskertekben jellemzően a borsó, bab, korai zöldhagyma után vetik, vagy ültetik. Palántaneveléssel jelentősen lerövidíthető a tenyészidőszak, a tervezett ültetés előtt 5-6 héttel, február közepén kell a magokat elvetni, hogy minél korábban tudjunk majd saláta leveleket szedni.

Fátyolfólia használata

A takarásos módszerek segítségével, például fátyolfólia használatával a koraiság tovább növelhető, amelyet kisebb méretben gazdaboltból tudunk beszerezni.

A tavaszi termesztésű saláta-fajta palántáit március végén ajánlott kiültetni. Ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön túl mélyre, mivel a nem jól szellőző állományban nem tud sem a harmat, sem az öntözővíz hamar leszáradni, amely kedvező lehet például a peronoszpóra előfordulásának. Sor, és tőtávolság: 20-30 cm.

Az őszi termesztéshez a magokat július végén vessük el, amelyet majd augusztus végén tudunk ültetni. Így már szeptember végétől friss salátákat szedhetünk.

Legfontosabb tápanyagok

A fejes saláta számára (hasonlóan a levélzöldségekhez) a nitrogén az egyik legfontosabb tápanyag, amely a zöld növényi részek egészséges fejlődéséhez járul hozzá. Kiskerti termesztés során vagy kerti komposztot, vagy érett szerves trágyát kell az őszi ásással egyidőben a talajba munkálni. Nitrogén hiányra utal, ha a fejlődő növény halványzöld, vagy sárgás színezet kap, ilyenkor a tenyészidőszakban is nitrogén fejtrágyázásról kell gondoskodni.

Nitráttartalom

A nitráttartalom kérdése igen sarkalatos, mivel ez a szervezetre igen káros anyag jelentősen fel tud halmozódni a salátafélékben a helytelen műtrágyázás és a fényszegény körülmények esetén. Ezért a saláta mindig a legnaposabb ágyásba kerüljön, és a tenyészidőszak során ne árnyékolja sem épület, sem fa. A kiskerti trágyázási módszerekkel, – szervestrágya, komposzt használat mellett-nem szokott káros nitráttartalom kialakulni. A fő veszélyt főként a nagyobb trágyadózisok adagolása jelenthetik a tenyészidőszakban, illetve kedvezőtlen fényhiány esetében lehet nagyobb a kockázat.