Gyomnövények, amelyek zöldtrágyaként is használhatók

A kiskerttulajdonosok a különböző gyomnövényekre általában, mint rendszeres feladatra tekintenek. Azonban egyes fajták fontos információt szolgáltathatnak a talaj kémhatásáról – például az apró szulák a meszes jó minőségű talajt kedveli -, vagy a talaj állapotáról. Míg másokat a virágzásukat követően zöldtrágyaként is felhasználhatnak.

A gyomnövények jellemezője, hogy a kedvezőtlen környezeti viszonyokhoz is remekül alkalmazkodnak, és nagy mennyiségben jelennek meg a művelt területeken, ráadásul akadályozzák a kultúrnövényeket a fejlődésükben – árnyékot képeznek, és gyökereikkel elszívják előlük a tápanyagokat. A gyomok elleni küzdelemre különböző módszerek állnak rendelkezésre, vegyi, agrotechnikai és mechanikai védekezési módok egyaránt. Ugyanakkor a gyomszabályozással is sokszor megfelelő eredmények érhetők el.

Gyomok a talajminőség jelzői

Egyes vadnövények jelenléte a talaj tulajdonságairól adhatnak információt, de értékes tudást nyújthatnak az elkövetett talajápolási hibákkal és a tápanyag ellátási hibákkal kapcsolatban. Jó tudni, hogy az egyes gyomok jelenléte jelzi a talaj kémhatását: az adott terület, savanyú, meszes vagy mész-szegény. Ezért a dísznövények telepítése előtt érdemes erre figyelmet fordítani.

Termékeny, humuszban gazdag és enyhén meszes talaj gyomnövényei: harangvirágfélék

Termékeny, humuszban gazdag és meszes talaj gyomnövényei: árvacsalán, vadrepce, apró szulák, pipacs

Nitrogénben, vasban gazdag enyhén savanyú talaj gyomnövényei: fekete csucsor, csalán

Jó termőképességű és vízgazdálkodású, ugyanakkor nehezen művelhető földre utal a disznóparéj jelenléte, de a martilapu és a mezei zsurló jelenléte pangó vizes és levegőtlen területre utal. A tyúkhúr jelenléte termékeny, humuszban gazdag területre utal, ugyanakkor hajlamos elnyomni a kultúrnövényeket, és nehéz kiirtani.

Gyomok, mint zöldtrágya alapanyagok

Tavasszal a kikapált gyomok a talajba forgatva fontos tápanyagforrások lehetnek a lebomlásukat követően. De ha már virágoztak és magokat is termeltek a termések, akkor a kikapált gyomot feltétlenül távolítsuk el a területről. A nem magzó korban lévő gyomok ezenkívül talajtakaróként is használhatók fák köré. Például a csalán a talajba forgatva segít megőrizni a talaj nitrogén tartalmát, viszont jó tudni, hogy túltrágyázásra kell gondolni  a túlságosan megnövekedett csalán jelenléte esetében.