A Hajdú-bihari Napló értesülései szerint 20 év után ismét magyar kézbe került a volt kabai cukorgyár. Répatermelőkből álló hajdú-bihari, magát egyelőre megnevezni nem kívánó befektetői csoport – élve elővásárlási jogával – több százmillió forintért megvásárolta a volt kabai cukorgyárat. Még ezen a héten aláírhatják az adásvételi szerződést az Eastern Sugarral.
A tulajdonos Eastern Sugár Zrt. évek óta hiába próbálta értékesíteni a 270 hektáros üzemet, mígnem egy szlovák cég tett ajánlatot. Mielőtt azonban az üzlet létrejött volna, egy répatermelőkből álló hajdú-bihari befektetői csoport élt az elővásárlási jogával, és több százmillió forintért megvásárolta a volt cukorgyárat.
A tulajdonosok egyelőre névtelenséget kérő képviselője szerint még ezen a héten aláírhatják az adásvételi szerződést az Eastern Sugarral, a kabai cukorgyár pedig még jelentős szerepet vállalhat a hazai cukortermelés és cukorellátás szolgálatában.
Ismert, jelenleg a magyar cukortermelés a belső keresletet sem elégíti ki. Magyarország 400 ezer tonnás cukorkvótával lépett be az EU-ba, ebből 300 ezer tonnát adtak vissza a cukoripart privatizált cégek, a megmaradt százezer tonnát a kaposvári gyár kihasználja, de az ország éves szükséglete 300 ezer tonna cukor – mondta 2012 februárjában Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke.
A cukorgyárak privatizációját a parlament is vizsgálta korábban.
„Hazánkban a nyolcvanas évek végén még tizenkét cukorgyár volt, ám az elhibázott törvénykezés és a privatizáció miatt számuk rohamosan csökkent. 1994-ben indult el a Magyar Cukor Rt. a megmaradt öt cukorgyár egyesülésével. Mivel az állam nem segítette, ezt is eladták”
– nyilatkozta Font Sándor a hazai cukoripar tönkretétele kapcsán.
A Kabai Cukorgyár új tulajdonosai az agrár-ipari tevékenység mielőbbi erősödésében érdekeltek.
Szegi Emma polgármester a kabai cukorgyár új tulajdonosaitól garanciát szeretne kapni arra, hogy a jövőben valóban teremtődnek új munkahelyek az egykori iparvállalat ma ipari parkként működő telephelyén.
Az Eastern Sugar Zrt. nemcsak azt vállalta, hogy 2016-ig ipari parkként működteti a területet, hanem azt is, hogy új munkahelyeket teremt. Ebből azonban semmi nem lett – fogalmazott a városvezető.
A Naplónak a vevő, a Kabai Agrár Ipari Park Kft. képviselője megerősítette: vállaltuk, hogy az ES Zrt. kötelezettségét tovább visszük, azaz, a telephelyet 2016-ig ipari parkként működtetjük. Új munkahelyek teremtésére vonatkozó kötelezettség vállalásról nincs tudomásunk, alapanyag-termelőként azonban nyilván az az érdekünk, hogy az ipari parkban az agrár-ipari tevékenység erősödjön.
Hogy ez bioetanol- vagy biogázüzemet, esetleg más ipari létesítményt jelent, azt majd a jövő eldönti. Azon leszünk, hogy minél több kisebb-nagyobb vállalkozás lásson fantáziát a parkba való betelepülésben
– mondta.
Forrás: AgrárUnió
Népszerű cikkek a rovaton belül
Az őszi kalászosoknak fejlődéséhez már szükség lenne csapadékra
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
A krizantémtermesztők is megszenvedik a klímaváltozást
Országjárásban tájékoztatják gazdákat a területalapú támogatások tervezett megszüntetéséről
Kellően nedves a talaj, ideálisan fejlődhet a repce és az őszi kalászosok
Óriási érvágás lenne a területalapú támogatások kivezetése
A rossz termés ellenére sem drágul a kukorica
A végéhez közeledik az aratás Békésben
Dél-amerikai termékek dömpingje teheti tönkre Európa mezőgazdaságát