A kajszibarack az egyik legkedveltebb és legsokoldalúbban felhasználható gyümölcsfélénk. Termesztése a környezeti adottságok miatt nem könnyű, az utóbbi években egyre csökken a termőterülete. A kajszibarackfa élettartamát és termőképességét több kártevője is befolyásolhatja.
A kajszibarack jellemző tulajdonságai
A kajszibarack Kínából származik, hazánkban legalább 3 évszáda termesztik. A baracktermelés központja Kecskemét volt, és a kajsziültetvények jelentős része a Duna-Tisza közén fordul elő. A szilvának közeli, a mandulának és az őszibaracknak pedig távoli rokona. A hétköznapi nyelvhasználatban a kajszi, sárgabarack név jellemző.
Kajszifajták Magyarországon
Hazánkban a ”Magyar kajszi” fajtakör aránya messze a legmagasabb, nagyobb mennyiségben az óriás kajszi jellemző, és csökkenő mértékű a ”Rózsa kajszi” fajta telepítése. Néhány külföldi fajta is megjelent a termesztésben (pl. ’Aurora’, ’Kioto’, Toyaco’ fajták).
Alany és fajtahasználat
Korábban, és az Alföld egyes területein még ma is a vadkajszi volt a leggyakoribb alany. Erős növekedésű, mélyre hatoló gyökérzete a száraz területeket is jól viseli, és jól alkalmazkodik a környzetéhez. Manapság a myrobalan magoncok a leggyakoribbak, és kisebb mennyiségben szilva alanyokat. Az előbbiek gyengébb növekedésűek a vad kajszinál, az utóbbiak viszont nagyon vízigényesek, viszont a gutaütésre nem fogékonyak, ami igen nagy előny.
Környezeti igényei
Hő és vízigény
A kajszibaracknak különösen a hőigénye magas, emiatt a fája és a rügyei a téli fagyokra érzékenyek, a virágokra pedig a tavaszi fagyok jelentenek nagy veszélyt. Nagyon jól tűri a szárazságot, viszont az öntözésel bővebb terméshozamot eredményez, mivel elősegíti a termőrészek, a lombozatának, valamint a gyümölcs kialakulását.
Táptalajigény
A kajszi egyaránt megél agyag és homoktalajon, rendszeres trágyázást igényel. Ernyőszerű koronája kezdetben felfelé növő,majd felfelé nő és ellaposodik, mély árnyékot nem ad, viszont zöldségfélék, vagy szamóca a fa alatt termeszthető.
A kajszibarack ápolása, metszése
A gyomok ellen nem ajánlott a gyomirtó vegyszerek használata, a kapálás javasolt.
Metszése
A kajszibarack alakító metszést igényel, majd a termőkorában a termőrészek kialakítására kell kényszeríteni rendszeres felügyeleti metszéssel. Mivel a fák háromszor-négyszer annyi virágot képeznek, mint amennyi a normális termés kialakulásához szükséges, fontos a gyümölcsök ritkítása: azért, hogy ne alakuljon ki a kívánatosnál több gyümölcskezdemény, amely a fától vizet és tápanyagot vonna el. Ezenkívül a kevesebb, de nagyobb gyümölcs jóval értékesebb, mint a sok, de apró.
Kajszi betakarítása
A kajszi gyümölcse már a fán beérik, és kimértékű utóérési képességgel rendelkezik. Az érést a nyári hőmérséklet jelentősen befolyásolja. Általában a termést 2-3 alkalommal szüreteljük, nem egy menetben, majd három naponta megismételjük. A szedést, és az érettségi állapotot a felhasználás célja határozza meg, más-más érettségi állapot kell akár a befőtt, vagy lekvár készítéséhez.
Betegségek kártevők
A kajszibarackra sajnos sokféle betegség és kártevő jelent veszélyt. A rügyfakadás után a lombját a sodrómolyok lárvái, a kis téli araszoló lárvája, és a különféle apró levélbarkók (ormányos bogarak) károsítják. A kéreg alatt élő kéregmoly a fa törzsét, míg a keleti gyümölcsmoly lárvái és a barackmoly a gyümölcsét fertőzi. A kis téli araszoló a fiatal gyümölcsöket is megrághatja. A kártétel észlelésekor a sodrómolyok és a levélbarkók ellen együtt szoktak permetezni – rágó kártevők elleni rovarölőszerekkel. A barackmoly nem csak a kajszira, de a szilva, mandula, őszibarack, cseresznye állományra jelent veszélyt, főként hajtás és terméskárosítása ismert. A keleti gyümölcsmoly a csonthéjasok mellett az almástermésű fajokat egyaránt károsítja. A rajzás mindkét fajtánál szexferomon csapdával folyamatosan nyomon követhető, az áttelelő alakok ellen téli lemosó permetezés, a molyok tömeges rajzásakor időzített permetezés szükséges.
A gombás betegségek közül a csonthéjasok monília betegsége, többféle parazita baktérium közül kajszi gutaütése a legjelentősebb, amely többféle betegséget is okoz és súlyos esetben a fa teljes/részleges pusztulását is okozhatja. De hajlamosító tényező lehet a fa életkora, kondíciója és a fagykár. Sajnos a kórokozó ellen kémiai módszerrel nem lehet védekezni, egyedüli módszer a védekezés, például fagyvédelemmel, és megfelelő időben végzett metszéssel.
Népszerű cikkek a rovaton belül
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Megmenthető lenne a hazai bogyósgyümölcs-termesztés
Jó termés várható idén szamócából
Nagyobb termelői összefogásra van szükség a hazai dinnyetermesztésben
Így használjuk fel és tároljuk a körtét
Jó termésben bízhatnak az idén a hazai almatermelők
Elkerülhetetlen az új, ellenállóbb őszibarack-ültetvények telepítése
Ezek a szilvafajták a legkedveltebbek
Cseresznyefa oltása