október 2, 2022

Kétszáz éves a lóversenyfogadás Magyarországon

horses 394205 960 720

A lóversenyzés, a lovassportok nagy népszerűségnek örvendenek Magyarországon, ami nem is csoda, hiszen hazánkban majdnem olyan régi hagyományai vannak ennek a sportnak, mint az őshazának számító Angliában. Ebben az évtizedben több olyan jeles dátum is lesz, amelyek a magyar lóversenyzés kétszáz évét jelzik.


Arról van ugyanis szó, hogy gróf Széchenyi István 1815-ben tanulmányúton Angliában járt, ahonnan azzal a benyomással tért haza, hogy három olyan dolgot látott, amit érdemes átvenni, ezek pedig az alkotmány, a gépipar és a lótenyésztés. Az első lóversenyszabályzatot a gróf és munkatársai 1821-ben dolgozták ki, a következő évben, vagyis pontosan 200 évvel ezelőtt pedig engedélyért folyamodtak a császárhoz. A futtatási engedélyt 1826-ban elsőként Pozsony kapta meg. Az indoklás szerint azért, mert közelebb esett Bécshez.

A versenyek megjelenésével pedig természetesen importálódott a szigetországból az annak szerves részét képező lóversenyfogadás is. Az első versenyt Pesten 1827. Június 6-án tartották és nagyon lelkes fogadtatásra talált. Angliából érkeztek trénerek, akik felkészítették a lovakat, illetve ekkor még zömében angol zsokék ülték meg a lovakat, de már ezen az első napon is sor került magyar gazdafutamra is. Széchenyi feljegyzései szerint a versenynapon nem kevesebb, mint 25.000 ember vett részt és háromezer kocsit számoltak meg. A futamok eredményeit a Gyepkönyv nevű kiadványban tették közzé.

Az első lóversenyekkkel kapcsolatos tapasztalataiból Írta Széchenyi 1828-ban a Lovakrul című könyvét, amelyet több nyelvre is lefordítottak. Nem sokkal később látott napvilágot a Magyar Méneskönyv. Az 1832-ben kiadott mű, amely a General Stud Book előírásai alapján íródott a mai napig rendszeresen megjelenik.

A lóversenyfogadás legismertebb magyar lovai

Ejtsünk szót az első ismert magyar lóról is. A Kisbéri Ménes 1865-ben vásárolta meg a Buccaneer nevű mént, amely két évtizeden át gondoskodott utódokról. Azzal vált világszerte ismertté, hogy utódja, Kisbér, vagyis Mineral, aki 1873-ban látta meg a napvilágot, az epsomi derbyt is megnyerte.

Széchenyi innovációja életképesnek bizonyult a magyarok körében. A pesti futamok után számos vidéki városban is rendeztek futamokat, így például Szabadkán, Pécsen, Sopronban, Debrecenben és Székelyudvarhelyen is. A lótenyésztés és a futtatók száma is folyamatosan növekedett, majd 1974-ben jött Kincsem, aki meghozta a magyar lóversenysportnak a világhírnevet is.

A Csodakanca néven emlegetett ló elsősorban azzal vált ismertté és legendássá, hogy az 54 versenyből amelyen elindult, mind az 54-et megnyerte, ráadásul ezt a sikert nemzetközi színtéren, hat európai országban érte el.

Kincsem igazi szupersztárként viselkedett, számos érdekességet jegyeztek fel vele kapcsolatban. Ezek egyike, hogy megválogatta a vizet, amit hajlandó meginni. Badenben olyan vizet kapott, amelynek íze eltért a megszokottól, ezért egy egész napon át inkább nem ivott. Emellett, 1874-re már annyira biztosra vette mindenki a győzelmét, hogy a legnagyobb nyereményt eleve a második helyezettre fizették.

Ami a pesti futamok helyszíneit illeti, egészen 1880-ig egy, az Üllői út és a Soroksári út között lévő területet használtak erre a célra, amelyet Széchenyi jelölt ki. Ezt követően az első világháború végéig a versenyek helyszíne a jelenlegi Puskás stadion lett. 1925-ben készült el a ma már Kincsem Park néven ismert helyszín, azóta itt bonyolítják le a versenyeket.

A lóversenyzés egy izgalmas sportág, nem csak azok számára akik művelik, de a sportrajongók számára is. Ha még nem láttál lovasfutamot, azt javasoljuk, mielőbb tekints meg egyet, lehet, hogy egy új szerelem kezdete lesz ez a számodra, hiszen nekünk, magyaroknak a lovak ősi társaink.