május 26, 2022
aratás_ősziárpa árpa

Karcag, 2014. június 10. Beérett árpakalászokat tart a kezében egy férfi Karcag határában, az Üllõparti Gazdaszövetkezet egyik 38 hektáros tábláján, ahol megkezdõdött a bioárpa aratása 2014. június 10-én. A bio õszi árpa 11 százalék vizet tartalmaz, és az eddigi eredmények alapján hektáronként 40 tonnás termést ad. MTI Fotó: Mészáros János

Maradnak az árak a gabonapiacon

Megakadályozhatja az árak elszállását a hazai gabonapiacon a kormányzat által elrendelt exporttilalom. Bár egyelőre ellátási gondoktól nem kell tartani, az intézkedés a legnehezebb helyzet előálltakor is biztosítja a hazai szükségletek kielégítését. A piaci szereplőket váratlanul érte a kabinet döntése, számos részletszabályban várnak útmutatást a szaktárcától.

A Magyar Nemzet cikke szerint nehéz helyzetben is garantálja a hazai lakossági fogyasztók és az állattenyésztési ágazat ellátását a kormány által bevezetett exporttilalom. Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: az intézkedés nem tiltja be teljeskörűen a gabona külföldre szállítását, csupán megteremti a lehetőségét annak, hogy az agrárminiszter szükség esetén megakadályozza a magyar gabona kivitelét az országból.

A szakember szerint ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az érintett termékek egy részéből, például búzából, árpából és kukoricából jelentős exporttöbbletünk van, a teljes tilalom pedig komoly bevételkiesést okozna az ágazatnak.

Az export tehát fennmarad, de ezt vélhetően csak olyan mennyiségig engedélyezik, ami az ellátásbiztonságot nem veszélyezteti és nem okoz árrobbanást a piacon – hívta fel a figyelmet.

A lap felidézi, hogy az orosz-ukrán háborús helyzet miatt jelentős áremelkedés kezdődött a világpiacon, ami előrevetíti, hogy a hazai termények iránt is erősebb kereslet lesz a következő hetekben. Oroszország és Ukrajna jelentős gabonaexportőr országok, éves szinten – a két állam összesen – mintegy százmillió tonnát exportál, aminek durván a felét a búza teszi ki. Nem csoda tehát, ha a fegyveres konfliktus kirobbanása miatt jelentős félelem alakult ki a piacon, sokan attól tartanak ugyanis, hogy a háború folyományaként leáll a két ország gabonakivitele.

Regős Gábor elmondta, a kormány célja, hogy megakadályozza a túlzott kiáramlást, azaz hogy az ukrán háború miatt kieső kínálat pótlására ne vigyenek ki Magyarországról túl sok terméket, ne következzen be itt hiány – akár az állattartóknak, akár például a malmoknak – mutatott rá Regős Gábor. Hozzátette: a termeléskiesés egyelőre még csak feltételezés, nem látni, hogy a konfliktus mennyire húzódik el, illetve mekkora károkat okoz az ukrán mezőgazdasági termelésben.

A hazai gabonakereskedőket váratlanul érte a kormány importtilalommal kapcsolatos döntése. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint a piaci szereplők nem voltak felkészülve egy azonnali hatású intézkedésre.

A szakember úgy látja, hogy a hazai ellátást egyelőre nem veszélyezteti semmi, az orosz-ukrán konfliktus ugyanakkor valóban járhat keresletnövekedéssel a külföldi piacokon. Magyarország minden évben több gabonát termel, mint amennyit felhasznál, a hazai piac ellátása még a legrosszabb évben is biztosítható – mondta.

MTI

MTI Fotó: Mészáros János