október 6, 2022

Milyen lesz a szőlő évjárat 2022-ben?

szőlő

A szőlőtermesztéssel foglalkozó szakembereknek gyakran már az év elején felteszik a kérdést, hogy az adott évjáratban milyen termés mennyiség illetve minőség várható. Konkrét válasz nem adható, hiszen a termés beéréséig még hónapok vannak hátra, számtalan előre nem látható, ugyanakkor a növényélettani folyamatok szempontjából kedvezőtlen körülmények is adódhatnak.

 2021-es év az időjárás szempontjából nem volt a szőlősgazdák számára a legkedvezőbb, hiszen a hűvös és csapadékos tavasz lelassította a szőlő fejlődését. Szerencsére a száraz, meleg nyár biztosította az érést, ugyanakkor a hosszú aszályos időszak miatt a vártnál kevesebb volt a termés. Ennek ellenére a szakemberek a minőséggel általában elégedettek voltak.

szőlő

A szőlő terméshozamát és minőségét befolyásoló tényezők

Az évjárat fogalma

Mielőtt meghatároznánk a szőlő terméshozamát és minőségét befolyásoló legfontosabb tényezőket, érdemes tisztázni az évjárat fogalmát. Habár a leggyakrabban az évjáraton a fakadástól a lombhullásig tartó időjárási tényezők összességét értik, azonban az adott évjárat kimenetele függ az azokat megelőző évek nyári időszakának hőmérsékleti és napsugárzási tényezőitől. Ennek az az oka, hogy az áttelelő rügyek az előző év nyarán esnek át az úgynevezett differenciálódási szakaszukon. Ebben az időben alakulnak ki a virágzatkezdemények a hajtáskezdemények oldalszerveként. Ami azt jelenti, hogy az idei évjárathatások a hajtásonkénti/tőkénkénti fürtszámokat már nem befolyásolják.

A terméshozamra és minőségre hatással van a termőhely, az évjárathatások, a fajtának (nemes- és alanyfajtának), valamint a termesztéstechnológiának.

A termőhelyi tényezők szerepe

A legnagyobb hatása a felsoroltak közül a termőhelyi tényezők összességének van. A termőhely, dűlő, valamint az annak megfelelő szőlőfajta megválasztásával hosszú távon alapozható meg a szőlőtermesztés sikere.

Az évjárathatások szerepe

Az adott szezonhoz kapcsolódó időjárási tényezők együttesen rendkívül meghatározóak a szőlő beérési és terméshozási folyamatára. Hazánkban különösen jelentős az évjárathatás, köszönhetően a szárazföldi éghajlatból eredő kilengéseknek, és gyakran kialakuló szélsőséges időjárásnak. Az évjárathatást nem lehet módosítani, legfeljebb az évjáratok esetleges károsító hatásai ellen van lehetőség  korlátozott mértékű védekezésre.

szőlőfajták

A nemes- és alanyfajta szerepe

A hozam és minőség alakulásában nagy jelentősége van az alanyfajtáknak, ezeket érdemes talajtípusok szerint megválasztani. Az is biztos, hogy a klímaváltozás következtében egy-két évtizeden belül a mostaninál sokkal jobb szárazságtűrő szőlőnövényre lesz szükség. Az alanyfajták legnagyobb jelentősége a filoxéria elleni védelemben mutatkozott meg. A fajták génjeiben kódolt tulajdonságok döntőek a hozam és minőség alakulásában. Egyes fajták részben fürtméretűek (például Ezerjó, Kadarka, Hárslevelű, stb.), részben a fürtszámuk miatt is rendkívül termékenyek. Ezek esetében az ültetvényeken akár húsz tonna/hektár terméshozam is várható. Más szőlőfajták esetében, mint a Cabernet franc, Tramini, vagy a Szürkebarát, stb. a hozam csak nagyon ritkán éri el a tíz t/ha terméshozamot. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az elmúlt években tapasztalható trendek (növekvő napsütés óraszám, csökkenő csapadék) az őshonos szőlőfajták számára komoly kihívást jelentenek.

A termesztés technológia szerepe

A szőlő élettani folyamatában az emberi beavatkozás jelentősége nem akkora, mint a korábbi hármas egység (termőhely, évjárat, fajta) szerepe. A meglévő szőlőültetvényen már állandónak mondható a termőhely és a fajta. Az évjárat mindig változó, ennek ellenére fix tényezőként szerepel. Ennek megfelelően évről évre komoly jelentőséggel bír az adott ültetvényen a termesztéstechnológia elemeinek a megválasztása a hozam és a minőség tekintetében.

szőlő

Hasznos tippek a zöldmunkákkal kapcsolatosan

A legnagyobb figyelmet a műveletek közül a fitotechnikára – a metszésre és zöldmunkákra kell fordítani. A zöldmunkák közül döntő szerepe van a hajtásválogatásnak, a hajtáselrendezésnek, a visszavágásnak és a levélritkításnak.

A hajtásválogatással esetenként módosítható a fürtszám, úgy hogy leválogatjuk részben a termőhajtásokat is. Figyeljünk arra, hogy egyenletes elosztásban maradjanak meg a hajtások a lombozatban, egymástól nagyjából 8-10 cm távolságra.

A hajtáselrendezésnél törekedjünk egy összefüggő, sövényszerű lombfal kialakítására. A hajtások hosszúságánál érdemes a felső fürtök felett legalább 10-12 levelet meghagyni a megfelelő beérés érdekében. A sűrű lombozatú fajták esetében célszerű levélritkítást alkalmazni már az érés kezdetétől.

Csak akkor van szükség fürtválogatásra, ha a növény az aránytalanul nagy mennyiségű és méretű fürtöt nem képes kellő mértékben beérlelni. Ebben az esetben az alsó, legfejlettebb fürtöket hagyjuk meg.