május 26, 2022
szőlő

A szőlő hajtásnövekedésének ideje

A szőlő rügyfakadása jellemzően április eleje, amely a termésbiztonság szempontjából kedvező helyzetet teremt. Kevésbé valószínűek a tavaszi fagyok okozta károk, mint az arra érzékeny gyümölcsfélék kajszi, mandula esetében. A kezdeti hajtásnövekedés intenzitása számos tényezőtől függ, például meleg, jó szerkezetű talaj, tápanyagok és elegendő víz szükséges, de nagyban befolyásolja a fajtagenetika. Enyhe teleken gyakori probléma az áttelelt levélatkák okozta kártétel. A virágfürtök kifejlődéséhez a lassú és fokozatos kitavaszodás ideális.

Március közepére remélhetőleg lezárult minden szőlősgazdánál a szőlő metszése, erre a fakadásig van lehetőség. A friss hajtások könnyedén letörhetnek miközben a venyigét a támrendszerről leszedjük. A rügyekben a hajtáskezdemények akkor kezdenek fejlődni, amikor tartósan 10 Celsius fok fölé emelkedik a napi középhőmérséklet. Hazánkban a szőlőfakadás ideje április eleje, egyes fajták eltérő időben 1 hét 10 napos különbséggel is fakadhatnak, de amilyen hideg volt a 2021-es év, úgy akár pár hetes csúszás is megtörténhet.

A kezdeti hajtásnövekedés intenzitását befolyásoló tényezők

A növényi tartalékok felélése

Az év elején a kezdeti fejlődésben, a növény még csak azokból a tartaléktápanyagokból gazdálkodhat a hajtások növekedéséhez, amelyet a fás részeiben, a vesszőiben a gyökérzetében felhalmozott az elmúlt években. Így a legnagyobb veszélynek a fiatal tőkék vannak kitéve, mivel náluk jóval kisebb a fás részek aránya, ráadásul a gyökérzet sem fejlődött ki telejesen. Amíg a szőlő alsó lomblevelei nem érik el a felét a végleges méretüknek, addig több asszimilátát használnának el a növekedésükhöz, mint amennyit fotoszintézis által saját maguk megtermelnek. Emiatt a 25-30 cm-es hajtáshossz kialakulásáig a növény saját tartalékából gazdálkodik.

szőlő

Növekedést befolyásoló tényezők

Tápanyag és víz

A növekedést nagy mértékben befolyásolja a növény  tápanyaggal való ellátottsága, különösen a nitrogén szerepe jelentős. Emellett a vízellátottság is kardinális. Az elmúlt évek első hetei súlyos mértékű aszálykárt mutattak, az aszály okozta vontatott növekedésnek különösen azok a termőhelyek vannak kitéve, amelyeknek a talaja kis agyagásvány és szervesanyag- tartartalmú, inkább homokos váztalaj. Ezeken a termőhelyeken szükség van kiegészítő vízpótlásra. Sok esetben nem a tápanyaghiány jelenti a valós problémát, hanem az, hogy a csökkent vízellátás miatt a növény nem képes felvenni, ezért válik a növekedés vontatottá. Különösen a fiatal szőlőültetvényekben, amennyiben technikailag kivitelezhető ajánlott nagy hangsúlyt fektetni az öntözésre. Ennek hiánya a növényben visszafordíthatatlan károkat okoz.

Megfelelő talaj

Kötött talaj, és termőkorú ültetvény esetében, ha az év elején nagyon gyenge növekedés tapasztalható, akkor lehet, hogy a gondot a talaj tömörödöttsége okozza. A talajlazítással elérhető, hogy javuljon a tápanyagok feltáródása, és az élettani folyamatok beindulását is elősegíti. Ezért a kötött talajú ültetvényeken még ősszel a szüret után ajánlott mély talajlazítást végezni.

Levélatkák kártétele

Előfordulhat az is, hogy a vontatott növekedés növényvédelmi okok miatt alakul ki. Ha bizonyos fajták esetében a növekedés alig, vagy vontatottan akar beindulni, a képződött hajtások növekedése megtorpan, és sárgásan elszíneződnek, akkor lehet, hogy a szőlő-levélatkák kártétele, szívogatása áll a háttérben. Az atkák a tőke kérge alatt, vagy a rügypikkelyek alatt telelnek át, és a szezon elejétől igen komoly károkat okoznak. A probléma különösen az enyhe teleket követően jelentkezik. A kertészeti árudákban, gazdaboltokban kapható speciális atkaölőszerrel kell a tőkéket permetezni.

szőlő

Fajtagenetika szerepe

Az egyes szőlőfajtákra a növekedési sajátosságaikat illetően genetikailag kódolt különbségek jellemzőek. Egyes fajták lassan fakadnak, és vontatott a kezdeti fejlődésük is. Más fajták viszont már április végére egészen intenzív növekedést mutatnak. Az egyes fajtákra jellemző, az eltérésekről szóló információkat szakkönyvekben lehet megtalálni.

Hőmérsékleti hatások szerepe

A szőlő növekedését a hőmérséklet jelentősen befolyásolja. Legalább 10 Celsius fok napi középhőmérséklet szükséges, hogy a növekedés elinduljon. Ettől kezdve felgyorsul a hajtásnövekedés sebessége, amely tovább fokozódik 30 Celsius fokig. A lassú kitavaszodás idején a hajtásnövekedés is visszafogottabb, azonban a lassan melegedő tavasz kedvező hatással van a virágkezdemények fejlődésére, amelynek termesztési szempontból van jelentősége. Az ilyen években jellemzően nagyobb méretű és összetettebb virágok alakulnak ki, amely pedig fontos eleme a magas terméshozamoknak.