november 14, 2024

Neki köszönhető, hogy megmenekült a magyar mangalica

tóth péter mangalica

Fotó: Éberling András

Húszéves a magyar EU-tagság: ehhez kapcsolódóan most egyéni történeteket mutat be az Európai Bizottság. Tóth Péter debreceni vállalkozó és spanyol üzlettársa közös erővel mentették meg a mangalicát, amely azóta világszerte elismert kulináris alapanyaggá vált.

Idén húsz éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Az évforduló alkalmából az Európai Bizottság szeptember közepétől „Boldog huszadikat, Magyarország!” szlogennel kommunikációs kampányt indít, mely egyéni történeteken keresztül mutatja be az európai uniós tagságnak köszönhető pozitív változásokat, mint például Tóth Péter debreceni vállalkozó sikertörténetét, aki spanyol üzlettársával megmentette a magyar mangalicát a kihalás széléről – olvasható az erről szóló közleményben, melyet a haon.hu szemlézett.

Tóth Péter cégtulajdonos 34 éve, spanyolországi agrártanulmányai során találkozott Juan Vicente Olmos-szal, akivel közösen kezdtek hozzá a mangalica sertésfajta megmentéséhez. A rendszerváltás, uniós csatlakozásunk, valamint a spanyol piac nyitottsága kulcsszerepet játszottak abban, hogy a mangalica világhírű lett.

Tóth Péter agrármérnök a rendszerváltás évében, 1990-ben egy nemzetközi agrár csereprogram részeként Spanyolországba utazott.

A tanulmányi program keretében két évet töltöttem a gyönyörű mediterrán országban, ahol találkoztam Juan Vicente Olmos-szal, aki akkor még csak egyetemi hallgató volt, de később a Monte Nevado sonkagyár vezetője lett

– emlékszik vissza Péter.

Ez a találkozás alapozta meg a későbbi üzleti kapcsolatot. Olmos arra biztatta Pétert, hogy keressen Magyarországon egy zsírosabb, ridegen tartható sertésfajtát, amely kiváló alapanyagot adhat a spanyol sonkakészítéshez. Így a magyar fiatalember hazatérését követően, némi kutatás után rátalált a mangalica sertésre, amely akkor a kihalás szélén állt.

1991-ben mindössze 200 példány maradt a mangalicából, és a fecskehasú, valamint a vörös mangalica kocák száma 30-ra csökkent. Gyakorlatilag hónapokon múlt a fajta fennmaradása

– meséli Péter.

Ez a sertésfajta őshonos Magyarországon, és több mint 200 éves múltra tekint vissza a magyar agrárkultúrában. Húsa különleges zsírtartalmáról és ízvilágáról híres, világszerte elismert kulináris alapanyag.

tothpeter cover
Fotó: forbes.hu

Debrecenből Spanyolországba

Péter és spanyol üzlettársa összegyűjtötték az utolsó megmaradt állatokat Magyarországon, és a húszas éveikben közös erővel céget alapítottak, amely 1991-től kezdve a mangalica fajta újraélesztésén dolgozott.  Ahogy egyre többen megismerték a mangalicát, fokozatosan nőtt a kereslet a fajta iránt, ezért a nemzetközi értékesítés kulcsfontosságú volt számukra. Magyarország EU-csatlakozását követően ez már sokkal könnyebben ment.

Ma már Európa-szerte értékesítjük a mangalicahúsból készült termékeinket. A Spanyolországba irányuló sonkaszállítmányok mind a mai napig a magyar mangalicaszektor árbevételének a 40 százalékát adják.

Az cég ma már évente több mint 15 ezer hízót ad el, és a magyar mangalicaállomány meghaladja a 7 ezer kocát.

Péter és Juan Vicente története mára a magyar-spanyol gazdasági együttműködés egyik fontos pillére, amely a minőség feltétlen tiszteletén alapul. A prémium magyar alapanyag és az egyik legjobb spanyol sonkagyár találkozásával a vállalat a szektor „elit klubjába” került, ahol a világ legjobbjai vannak jelen – áll a közleményben.

Péterék sikertörténete szorosan összekapcsolódik Magyarország EU-tagságával és a két ország közötti kulturális kapcsolódás erősítésével. Két éve VI. Fülöp, Spanyolország királya a spanyol nemesi címmel is járó Katolikus Izabella-rend tiszti keresztje kitüntetést adományozta Tóth Péternek a magyar-spanyol kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért és a spanyol sonka magyarországi népszerűsítéséért.