április 19, 2024

Ők tehetnek az aszályról? – Halálos fenyegetések a jégkármérséklő rendszer miatt

aszály-vízgyűjtő

Teljesen kiszáradt természetes vízgyûjtõ Orosháza közelében 2022. július 7-én. Az itt élõk elmondása szerint legalább 50 éve nem volt ilyen. MTI/Rosta Tibor

A jégkármérséklő rendszer több generátorkezelője halálos fenyegetést kapott, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az érintett körzetekben leállítja a szolgáltatást – közölte a NAK pénteken.

A közlemény szerint egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért.
A NAK jelezte, hogy feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen.

Hangsúlyozták: tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni.

Megjegyezték, hogy az idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, holott a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik.

A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában – ott is, ahol nem működik jégkármérséklés – okoz problémát – hívta fel a figyelmet a NAK.

A jégkármérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg. Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be – ismertette a kamara közleményében.

MTI

Címlapkép: Teljesen kiszáradt természetes vízgyûjtõ Orosháza közelében 2022. július 7-én. Az itt élõk elmondása szerint legalább 50 éve nem volt ilyen.
MTI/Rosta Tibor