Rozmaring

A rozmaring nélkülözhetetlen növénye fűszerkerteknek és díszítő értéke miatt a mediterrán jellegű kertekben is jól mutat. Általában félfás dugványként szaporítják. Nemcsak fűszerként, hanem gyógyászati szempontból is fontos növény, teája és illóolaja sokrétű felhasználást tesz lehetővé.

A rozmaring jellemző tulajdonságai

A rozmaring (Rosmarinus officinalis) a mediterrán térség jellegzetes faja, ezekben az országokban vadon is előfordul. Hazánkban termesztett növényként található meg, a déli országrészben és a kertek védett helyein a téli viszontagságokkal szemben is ellenálló. Örökzöld cserje, akár másfél méter magasra is megnő. Rendszeres visszavágás nélkül idővel dús, szabálytalan elágazású bokorrá fejlődik. A levelei tű alakúak, bőrszerűek, színük zöldesszürke, és igen kellemes kámforos illatot árasztanak. Az első virágai akár március elején megjelenhetnek, általában halványkékes, lilás, vagy fehér színűek. A virágokat nyár elejéig folyamatosan hozza. Itthon általában csíraképes magot nem érlel, de a természetes élőhelyén apró, sötétbarna, fénytelen terméseket hoz.

A rozmaring környezeti igényei

Fény és vízigénye

A rozmaring melegigényes növény, kedveli a fényt. Jól tűri a szárazságot, így elegendő heti egy alkalommal locsolni. A túlöntözésre viszont érzékeny.

Táptalaj

A természetben akár homokos akár köves talajon is megél. A kiskertekben viszont jó minőségű tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajban fejlődik a legjobban.

A rozmaring ültetése

Termesztése egyszerű, így kezdő hobbikertészek is sikerrel nevelhetik. Cserépbe is ültethető, arra figyeljünk, hogy az új cserép a megvásárolt edényméretnek legalább duplája legyen (mélységben és szélességben is), ez biztosítja a gyökerek megfelelő fejlődését. A konténeres példányok fagymentes időszakokban bármikor ültethetők. Szabadföldbe az időjárástól függően március-április környékén ültessük, és locsoljuk be.

Szaporítása

Általában félfás dugvánnyal szaporítják. Tavasszal, amikor a tövek új leveleket fejlesztenek, vágjunk 8-10 cm-es hajtásokat. Az alsó levélpárokat csípjük le, és vágjuk vissza a felsőket is. Gyökereztessük laza homokos talajban. Alkalmazhatunk gyökereztető hormont is, ez meggyorsítja a gyökerek kifejlődését. Egy év dugványnevelést követően a következő májusban a végleges helyére ültethető.

A rozmaring gondozása, metszése

Igénytelen növény, csak akkor öntözzük, ha a földje túlságosan kiszáradt, vagy a tartós forróság miatt a növény megkívánja. Időnként célszerű megmetszeni, amely tavasztól a fagyok beálltáig történhet. Az első évben egyszer, a második évtől érdemes az elfásodott részek felett visszametszeni, így szabályos, jól elágazódó bokorforma alakítható ki.

Törzsre nevelt gömbös forma kialakítása

Ha gömb formájú sűrűbb rozmaringot szeretnénk, akkor a következő teendőink vannak: addig a magasságig távolítsuk el a hajtásokat, ahonnan a gömbformát szeretnénk kialakítani. Ha visszacsípjük a hajtásait, azzal a növényt elágazásra serkentjük és sűrűbb forma alakítható ki. Mindig csak 2-3 cm-t vágjunk vissza, hogy megfelelően tudjon regenerálódni.

Ifjító metszése

Ha a bokor formáján szeretnénk egy keveset alakítani, vagy az idős tő már felkopaszodott, akkor a nyugalmi időszak végén kb. a felére metsszük vissza.

Kártevői, betegségei

A rozmaring ellenálló a betegségekkel és a kártevőkkel szemben.

Teleltetése

Biztonsággal csak fagymentes helyeken telel át, és a tartós -10 Celsius fok alatti hőmérséklet következtében a teljes bokor elpusztulhat. Télire a tövét ajánlott takarással védeni, illetve ha megoldható, májustól októberig tartsuk kint szabadföldben, és fagymentes helyen nagyobb cserépben, ládában teleltessük.

Betakarítása

Először a virágzás kezdetén, majd a nyár végén ajánlott szedni, a levágott hajtásokról a levelek száradás után könnyen lemorzsolhatók.

A rozmaring felhasználása

Nemcsak fűszernövényként fontos, de gyógyászati szempontból is jelentős növényfaj. Teája emésztési problémák ellen kiváló, de fontos, hogy a napi adagot (2-4 g-nyi szárított levél forrázat) ne lépjük túl. Érdemes kisebb adagban kipróbálni, mivel esetenként allergiás reakciót, bőrirritációt kiválthat – a fogyasztása várandós és szoptatós kismamák számára ellenjavallt –.

A krémekbe és oldatokba kevert illóolaja bedörzsölve reumaellenes és vérkeringés-javítóhatású. Mivel fertőtlenítő, baktériumölő, vírusölő hatású, az otthonokban is ajánlott az illóolaját párologtatásra használni az év különböző időszakaiban.