Kerti majoránna

A kerti majoránna az egyik legkedveltebb fűszernövény, ízesítésre a virágos-leveles hajtásait használjuk. Kevésbé ismert, de számos gyógyhatással is rendelkezik. Kertben napos, védett helyre ültessük, a tenyészidőszak alatt a rendszeres öntözésre, és a gyomirtásra kell figyelmet fordítani. A betakarítását teljes virágzáskor ajánlott elvégezni.

A kerti majoránna tulajdonságai

A kerti majoránna (Origanum majorana, vagy Majorana hortensis), vagy majoranna hazánkban a 16. század óta ismert növény, kellemes aromáját a virágzó hajtásainak köszönheti. A 20. században a legfontosabb termesztett fűszernövényeink egyike volt. Ekkoriban vált a kiváló minőségű hazai majoránna híressé. Elsősorban Bács-Kiskun és Tolna megyében termesztették. Az ajakosok családjába tartozó növény őshazája Észak-Afrika, és Délnyugat-Ázsia, nálunk vadon nem fordul elő. Évelő, de nálunk egyéves növényként tartjuk, mivel télen általában kifagy. Alacsony, bokros habitusú növény, dúsan elágazó, 25-30 cm magasra növő hajtásokkal rendelkezik, amelyek a fiatal növényeknél szürkészöld, az idősebbeknél pedig vörösesbarna színű. Az apró levelei tojásdad alakúak, szőrözöttek, és jellegzetes illatuk van, ha megdörzsöljük. Az apró fehér, vagy halványrózsaszín virágok álfüzérekben állnak, és a virágzatban fejlődő aromás illatú murvalevek hónaljában ülnek. Az illóolaj a levelek és a virágzat felületén lévő illóolajtartó mirigyszőrökben termelődik. Az apró, vörösbarna színű magok 3-5 évig is megőrzik a csíraképességüket.

Környezeti igénye

Fényigény, meleg igény

A kerti majoránna kimondottan fényigényes, és meleg igényes növény, ezért védett, napos helyre ajánlott telepíteni.

Táptalaj igény

Tápanyagban gazdag középkötött talaj ideális a számára.

Vízigénye

A gyökerei a földben sekélyen helyezkednek el, ezért rendszeres locsolást igényel.

A kerti majoránna szaporítása

A kerti majoránna legkönnyebben magvetéssel szaporítható, ennek ideális ideje a március vége, egyből a szabad földbe is vethetjük. Mivel a magja igen apró, a vetése maximum 5 mm mélyen, sekélyen történjen. A magágy pedig sima, és rögmentes legyen, valamint alaposan legyen beöntözve. Jellemző, hogy csak lassan csíráznak a magok, és a növény fejlődése is lassú, így az első 2-3 hónapban több gondoskodást igényel. Cserében, szaporító ládában palánta is nevelhető, amelyet védett helyen kell tartani. A kb. 7 cm-es palántákat ültessük ki, a szaporításhoz 40-45 cm sortávolság, és 20-25 cm tőtávolság javasolt.

A kerti majoránna gondozása

A tenyészidőszak alatt rendszeres öntözésre, és gyomirtásra kell figyelmet fordítani. Ha a levelein és a szárán foltosodást tapasztalnánk, akkor az alternáriás gombás fertőzés ellen ajánlott gombaölőszerrel védekezni.

Betakarítása

A betakarítását teljes virágzáskor ajánlott elvégezni, vágjuk le kb. 4-6 cm-es magasságban a hajtásokat. Ha megfelelőek a körülmények, akkor a növény képes a regenerációra, és másodvirágzáskor (szeptember vége felé) ismét betakarítható.

Felhasználása

Az értékes növényi részei a virágos-leveles hajtása, amelyet vagy szárító berendezésben (max. 40 Celsius fokon), vagy jól szellőző árnyékos helyen kíméletesen ki kell szárítani. A kiszáradás után a virágrészeket, és a leveleket óvatosan kell lemorzsolni. A termék magas illóolaj-tartalma (1-3 %-os) igen aromás. Az illóolajon kívül fenolsavakat (pl. rozmaringsvat), keserűanyagokat, és flavonoidokat tartalmaz.

Gasztronómiai felhasználása

A friss kerti majoránna íze kissé különbözik a szárított növényétől. Elsősorban, mint fűszer ismert, sült húsok, kolbászkészítmények, májas ételek elengedhetetlen fűszere.

Gyógyászati célú felhasználása

A népi gyógyászatban nyugtalanság, fejfájás, valamint rekedtség és köhögés ellenszeréül használják. Emésztés serkentő hatása közismert, az emésztőnedvek termelését ösztönzi, de szélhajtó, fertőtlenítő, és antioxidáns tulajdonsággal is rendelkezik. Ugyanakkor reuma elleni kenőcsökben, bőrápoló krémekben, orrkenőcsökben és masszázsolajakban is használják az enyhe fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása miatt.