Sárgarépa termesztése kiskertben

A sárgarépa számos fajtája termeszthető kiskertben, a növény két év alatt fejlődik ki teljesen. Mivel a fogyasztás szempontjából a gyökér jelenti a táplálékot, elegendő csak egy évet nevelni, így termesztése a legegyszerűbb kiskerti vetésforgóba is jól beilleszthető. Közepes vízigényű, a tenyészidő alatt általában nem szükséges öntözni.

A sárgarépa jellemző tulajdonságai

A sárgarépát eleinte a magja és a levele miatt termesztették, majd az évszázadok során végzett nemesítési tevékenységének eredményeként napjainkban a gyökere miatt termesztik. A sárgarépa két év alatt fejlődik ki teljesen, az első évben a lombot és a jellegzetes színű raktározó a gyökérzetét neveli, majd a második évben fejleszt virágszárat, termést és magokat. A feldolgozás szempontjából számunkra a gyökér jelenti a táplálékot, így elegendő egy évig nevelni.

Népszerű sárgarépa fajták

A kiskerti termesztők számos fajta közül választhatnak, érdemes ezért alaposan tanulmányozni a vetőmagos tasakokat, hogy az igényeknek leginkább megfelelő (méret és alak szerinti) típust találjuk meg. Igen kedveltek manapság az ujjnyi méretű bébirépák, valamint a párizsi vásár típusú fajták egyaránt.

Párizsi vásár típusú fajták

Az utóbbiak szabályos gömbölyű gyökereket fejlesztenek és akár teraszon, balkonládában is termeszthetők. Előnyük továbbá, hogy rövid időn belül, 50-57 nap alatt szedhetők.

Nanti típusú fajták

A közepes méretű Nanti típusú fajták tenyészideje kb. 100-120 nap, kerekded végűek, és ideálisak kiskertbe tavaszi és másodvetésként egyaránt. A kisméretű bébirépa 4-8 cm hosszú, júniustól szeptember végéig folyamatosan szedhető.

Flakker típusú fajták

A Flakker típusú fajtáknak a tenyészideje akár a 180 napot is elérheti, jellemzően hegyes végű, hosszabb gyökereket fejlesztenek. Mivel egész tenyészévben az ágyásban maradnak, így főként nagyüzemi termesztése jellemző.

A hagyományos narancssárga fajták mellett napjainkban különféle színű répák is kaphatóak, például piros, citromsárga, fehér, lilás, és feketés árnyalatú típusok is megtalálhatók. Ezek a fajták sem igényelnek különleges termesztéstechnológiát, ezért érdemes a kiskertben is bátran próbálkozni a termesztésükkel.

A sárgarépa ültetése

A sárgarépa a korai vetésű zöldségfajok közé tartozik, a magok akár március elejétől a fagyok elmúltával bekerülhetnek a talajba.

Az ágyás előkészítése

A sárgarépa lehetőleg ne frissen trágyázott ágyásba kerüljön. A vetés előtt jól öntözzük be a talajt, hogy elősegítsük a vontatott kelést.

Vetése

A sárgarépát helyrevetéssel szaporítjuk. Palántát nem érdemes nevelni, mert kiültetéskor könnyen megsérülhetnek a fiatal gyökerek, így nem tud a répatest megfelelően kifejlődni. A csíranövények relatíve későn, csak 3-4 hét múlva jelennek meg a talaj felszínén. A magok csak lassan képesek a vizet felvenni, így a növények kelése elhúzódik.  A magok környezetét folyamatosan tartsuk nedvesen, kisebb vízadagokkal öntözzünk. A sűrűn vetett magok sorai között 20-25 cm-t hagyjunk, később, mikor a fejlődő állomány lombja összeér, árnyékot vet a talajra, ezért nem kell gyomtalanítást végezni.

A sárgarépa esetén az úgynevezett kettős vetés gyakran alkalmazott módszer: a sárgarépa sorokba például hónapos retek-magokat is elvetnek, így egyszerre két növény termesztésével hasznosítanak egy adott területet. Számos előnye van: első, hogy a hónapos retek addigra lekerül a területről, mire a kelő répát akadályozná. Másrészt a gyorsabban fejlődő retek sorjelölőként segíti nehogy kikapáljuk a lassabban kelő sárgarépákat.

Magaságyás

A sárgarépa magaságyásba is vethető, és jóval könnyebb felszedni a magaságyásból, mint a veteményes egyéb helyéről. Rövid tenyészidejű fajtákat érdemes termeszteni, amelyek május végétől egész nyáron folyamatosan felszedhetők. Az ágyás feltölthető komposzttal kevert földdel, a levegős porhanyós közeg ideális a sárgarépa fejődése szempontjából.

A sárgarépa gondozása

Ahhoz, hogy a répa gyökere szabályosra, egyenesre nőjön laza, jó vízelvezetésű talajra van szüksége. Kötöttebb talajok esetében célszerű bakhátas termesztést alkalmazni. Az eljárást a burgonyatermesztésben is alkalmazzák, egyszerű bakhátra kell vetni a növényt. Kötött talajon előfordulhat, hogy a gyökér felső része idővel a felszínre kerül, mivel a növekedés ütemében nem tud a gyökér mélyebbre hatolni. Hasonló történik, ha az ágyást erőteljesen locsoljuk, és a víz lemossa a talajt a tő körül. Szükség esetén ezért a növény környékét, (és a bakhátakat) fel kell földdel tölteni.

Közepes vízigényű növény, a tenyészidő alatt általában nem szükséges öntözni, elegendő számára a természetes csapadék. Csírázási időszakban érdemes figyelmet fordítani az öntözésére és a gyomirtásra. Azonban az időjárási körülményektől függően- túl száraz időszakban – érdemes öntözni a megfelelő terméshozam érdekében. Kerüljük a nagyobb vízadagok egyszerre történő, hirtelen kijuttatását, mivel a gyökereken hosszanti repedések keletkezhetnek. Hasonló problémát okozhatnak a nyári aszályokat követő heves záporok, ilyenkor a sérült gyökereket fel kell szedni, és minél előbb elfogyasztani.

A sárgarépa tárolása

A felszedés után a lombját csavarással (ne késsel vágva) távolítsuk el. A gyökereket tárolás előtt ne mossuk le, földesen rétegezzük, vermeljük el homokba. Papírba, vagy nedves ruhába csavarva hűtőszekrényben is rövid ideig tárolható.