Súlyos károkat okoz országszerte a mezei pockok inváziója

Az ukrán import okozta gabonapiaci válság és a három évtizede nem látott inputanyag- áremelkedés mellett a mezei pockok elszaporodása is tovább nehezíti a hazai szántóföldi növénytermesztés helyzetét. Az idei invázió a korábbi években megszokottnál is jelentősebb, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a rágcsálók okozta károk mérséklése érdekében azt kéri a hatóságoktól, hogy szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit, a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését.

Hiába volt idén kegyes az időjárás a hazai mezőgazdasági termelőkhöz, a szántóföldi növénytermesztőknek így is súlyos nehézségekkel kell szembenézniük. A tavalyi rendkívüli aszályos esztendő után ebben az évben az ukrán gabona és más mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékek korlátlan beáramlása miatt zuhanó terményárak lehetetlenítik el a gazdaságok működését. A mélyen az önköltségi szint alatt lévő gabonapiaci árak súlyos veszteségként jelennek meg a termelőknél. A gazdák ráadásul a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború okozta nehézségek miatt már korábban felélték a tartalékaikat, három évtizede nem tapasztaltak olyan mértékű inputanyag-áremelkedést, mint amivel az elmúlt két évben szembe kellett nézniük. A költségek emelkedése pedig számos területen a mai napig nem ért véget.

Miközben a negatív piaci folyamatok ágazati szinten súlyos veszteséget vetítenek előre, a termelők dolgát a szántóföldeken elszaporodott mezei rágcsálók is megnehezítik. A mezei pocok folyamatos rágásával számtalan növényt tönkretesz, ezért veszélyes károsítónak számít. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához érkezett termelői jelzések alapján a rágcsálók elszaporodása számos kultúrában jelentős kárt okozott az idén, egyes helyeken 60-100 százalékos pusztítást hagynak maguk mögött a pockok.

Az elmúlt időszakban több tényező is kedvezett a rágcsálók elszaporodásának.

A hosszú ősz, az enyhe, száraz, csapadékszegény tél és a korai tavaszodás is kedvező feltételeket teremtett a pockoknak. Emellett az agrotechnika változása is felelőssé tehető az invázióért. Az európai uniós agrártámogatások feltételrendszerének változása miatt előtérbe került a forgatás nélküli talajművelés, a tarlóhántás elmaradása, a területek ugaroltatása. Így a pockok járatait nem bolygatják meg a termelők, és korlátlanul szaporodhatnak a rágcsálók. A pocok rendkívüli szaporaság jellemzi, hogy egy pár szaporulata egy évben akár 150-200 egyed is lehet, azaz egy populáció képes megszázszorozni magát.

A védekezés azonban nem egyszerű

A hatóság jelenleg két készítményt engedélyezett a mezei pocok gyérítésére, ezekkel a szerekkel azonban csak a járatokban lehet védekezni – előzetesen benyújtott regisztrációs kérelem után –, felületkezelésre nem használhatók.

Úgy tűnik azonban, hogy a már engedéllyel rendelkező szerekkel az idei pocokinvázió ellen nem lehet eredményesen védekezni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért azt kéri a hatóságoktól, hogy szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a mezei pockok a mostaninál is súlyosabb kártétele a hazai termőföldeken. A NAK minden olyan technológiai megoldást támogat, amellyel a mezei pocok kártétele minimalizálható, ideértve az új, innovatív technológiák térnyerésének biztosítását, valamint a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését.

(NAK)