Szárazságtűrő gyümölcsfák – megoldások a klímaváltozás kihívásaira

A klímaváltozás hatása egyre kézzelfoghatóbbá válik a magyar mezőgazdaságban, különösen a gyümölcstermesztésben. Az aszályos időszakok gyakoribbá és tartósabbá válnak, a csapadékeloszlás pedig kiszámíthatatlan. Ilyen körülmények között egyre nagyobb figyelmet kapnak a szárazságtűrő gyümölcsfák, amelyek kevesebb vízigényük révén fenntarthatóbb megoldást kínálnak a gyümölcstermesztők és kerttulajdonosok számára. Magyarország éghajlati adottságait figyelembe véve több olyan gyümölcsfaj és -fajta is létezik, amelyek jól alkalmazkodnak a vízhiányos időszakokhoz, miközben minőségi és bő termést is adhatnak. A következő cikkben ezek közül mutatunk be részletesen néhányat.

Mandula (Prunus dulcis)

A mandula az egyik legismertebb szárazságtűrő gyümölcsfa, amely hazánkban is egyre nagyobb teret nyer. A mediterrán eredetű faj a meleg, napos és száraz környezetet kedveli, és jól tűri a vízhiányt, különösen akkor, ha a gyökérrendszere már megerősödött.

A mandula termesztése különösen jól működik a Dunántúl déli és középső régióiban, illetve a Duna–Tisza közi homokhátságon. A jó vízáteresztő talajt kedveli, a pangó vizet nem viseli el. Kiváló fajták közé tartozik a ’Tétényi kedvenc’, ’Tétényi rekord’ és az ’Aranka’. Ezek kora tavasszal virágzanak, így a fagyvédelem kulcsfontosságú lehet, viszont a nyári aszályos időszakokat jól átvészelik.

Füge (Ficus carica)

A füge szintén mediterrán növény, amely azonban már bizonyítottan képes megélni Magyarország több megyéjében is, különösen a Balaton-felvidéken, Dél-Baranyában vagy a budai hegyvidék déli lejtőin. Ez a cserje vagy kisebb fa rendkívül szárazságtűrő, mély gyökereivel képes elérni a mélyebb talajrétegek nedvességét.

A füge fagyérzékenysége miatt elsősorban mikroklímás területeken javasolt telepíteni, vagy védettebb fekvésű kertekben. Fajtái közül a ’Brown Turkey’, a ’Panachée’ és a ’Celeste’ különösen ajánlott. A növény különösebb gondozást nem igényel, és akár évente kétszer is teremhet.

Naspolya (Mespilus germanica)

A naspolya az egyik legellenállóbb gyümölcsfa, amely kiválóan alkalmazkodik a száraz, szikes vagy gyengébb minőségű talajokhoz is. Lassan növekszik, de kevés gondozást igényel, és kiválóan elviseli a vízhiányos időszakokat. Régi magyar gyümölcs, amely ma reneszánszát éli.

A naspolya méltatlanul háttérbe szorult, holott termesztése egyszerű, és gyümölcse vitaminokban gazdag. A fajták közül a ’Nottingham’ és a ’Westerveld’ kifejezetten jó választásnak bizonyulhatnak házikerti termesztésre. Virágzása késői, így a tavaszi fagyokat is elkerüli.

Gránátalma (Punica granatum)

A gránátalma hazánkban különlegesebb, de egyre népszerűbb faj. Szubtrópusi eredetű, rendkívül jól tűri a száraz, forró nyarakat, és meglepően jól alkalmazkodik a magyar klíma melegedéséhez. Főként az Alföld déli részén és a Dunántúl napsütéses vidékein érzi jól magát.

A gránátalma bokor formájában fejlődik, de rendszeres metszéssel kisebb fává is alakítható. Termesztéséhez napos fekvés, jó vízáteresztő talaj és védett mikroklíma szükséges. A télre takarást vagy konténeres termesztést igényelhet. A ’Wonderful’ fajta hazai viszonyok közt is megél.

Szilva (Prunus domestica) – szárazságtűrő fajták

A szilva az egyik legelterjedtebb gyümölcsfánk, ám nem minden fajtája bírja jól a szárazságot. Azonban vannak olyan változatok – például a ’Stanley’, a ’Besztercei’ vagy a ’Debreceni muskotály’ –, amelyek bizonyítottan jól teljesítenek szárazabb időjárási viszonyok között is.

Ezek a fajták viszonylag mély gyökeret fejlesztenek, és jól alkalmazkodnak a kontinentális klímához. Fontos, hogy ne legyen túl kötött a talaj, mert a jó vízelvezetés itt is alapvető. A szilva különösen értékes a feldolgozóipar és a házi konyha számára is.

Homoktövis (Hippophae rhamnoides)

Bár technikailag nem fa, hanem cserje, a homoktövist érdemes megemlíteni. Kifejezetten jól tűri a szárazságot, sőt, homokos, tápanyagban szegény talajokon is kiválóan fejlődik. Gyökérzete a talajt is javítja, és mélyre hatolva segíti a vízmegtartást.

A homoktövis nemcsak a klímaváltozás kihívásaira ad választ, hanem egészségügyi előnyei miatt is értékes: gyümölcse C-vitaminban, antioxidánsokban és omega-7 zsírsavban rendkívül gazdag. Megporzása kétlaki volta miatt legalább egy porzó példányra szükség van.

Datolyaszilva (Diospyros kaki)

Egyre elterjedtebb, hő- és szárazságtűrő gyümölcsfaj, amely különösen Dél-Magyarországon érzi jól magát. A datolyaszilva melegigényes, de egyre több bizonyíték van arra, hogy teleink enyhülésével tartósan megélhet hazánkban is. Fontos, hogy déli, védett fekvésbe ültessük, mert fiatalon a fagyra érzékeny.

A ’Tipo’ és a ’Rojo Brillante’ fajták jól beváltak Magyarországon is. A fa nagy, húsos, édes termése október–novemberben érik be, és frissen vagy aszalva is fogyasztható.

Kökény (Prunus spinosa)

A vadon is előforduló kökény igénytelen, rendkívül szárazságtűrő növény, amely kiválóan alkalmas sövénynek vagy talajmegkötő növénynek is. Termése fanyar, de dércsípés után édessé válik, lekvár, pálinka és gyümölcslé formájában is felhasználható.

A kökény lassan nő, de jól viseli a vízhiányos időszakokat. A kertészetekben már elérhetők nagyobb termésű, nemesített változatai is.

Birsalma (Cydonia oblonga)

A birsalma hosszú életű, jól bírja a száraz, napos körülményeket, bár a nagyon kötött, nedves talajt nem kedveli. Az Alföld peremvidékén, a Dunántúl déli részén kiválóan termeszthető. Egyes fajtái, mint a ’Bereczki birs’ vagy a ’Vranja’, különösen népszerűek házikerti felhasználásra.

Gyümölcse erősen aromás, főként kompótként, lekvárként, sajtként hasznosítják. Érdekes, hogy egyes kártevőkkel és betegségekkel szemben is jó ellenállóképességgel rendelkezik.

Jujuba vagy kínai datolya (Ziziphus jujuba)

Hazánkban még különlegességnek számít, de a jujuba rendkívül ígéretes, hiszen meglepően jól tűri a forróságot és az aszályt. Kis termetű fa vagy nagy bokor, amelyet Kínában és a mediterrán térségben is évszázadok óta termesztenek.

Termése vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, az alma és a datolya ízének keverékére hasonlít. A jujuba télen is jól tűri a hideget, ha már beállt, de a fiatal egyedek védelmet igényelnek az első években.

Öntözés nélküli termesztés kihívásai

Bár a fentebb említett gyümölcsfák szárazságtűrők, teljesen víz nélküli termesztés ritkán fenntartható. Az ültetést követő 2–3 évben mindenképp szükséges a rendszeres öntözés a megfelelő gyökérfejlődés érdekében. A fák túlélése a szárazságban nagyban múlik a telepítés helyének megválasztásán, a talajtakarás (mulcsozás) alkalmazásán, és a talajszerkezet javításán is. Emellett a megfelelő metszés is segíti a fák szárazsághoz való alkalmazkodását azáltal, hogy csökkenti a párologtató felületet.

Talajtípusok és szárazságtűrés

A szárazságtűrés nemcsak a faj, hanem a talajtípus függvénye is. A mélyrétegű, jó vízmegtartó képességű, de nem pangó vizes talajok előnyt jelentenek. A homokos talajon a mélyre hatoló gyökérrendszerrel rendelkező fajok – például mandula vagy homoktövis – bizonyulnak a legalkalmasabbnak. A sekély, köves talajon a mediterrán típusú fajok, például a füge vagy a gránátalma is megélhetnek.

Kertészeti gyakorlatok a szárazság ellen

A vízmegtartó képesség javítása, az árnyékolás, a talajtakarás, a komposzthasználat és a víztakarékos öntözési rendszerek (például csepegtető öntözés) mind hozzájárulhatnak a gyümölcsfák sikeres neveléséhez aszályos körülmények között. A fák közötti megfelelő távolság és a fajta igényeinek megfelelő telepítés szintén fontos szerepet játszik a hosszú távú fenntarthatóságban.

Fotók: depositphotos.com