május 26, 2022
tavaszi-fagy-fagykár-gyümölcsös-balaton fagy elleni védekezés

Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvõ gyümölcsösben 2020. március 31-én. MTI/Varga György

Itt vannak az időjárási káresemények bejelentési szabályai

Idén éppen elkezdődött a vegetációs időszak, de máris számos káreseményt, aszályt, fagyot, vihart voltak kénytelenek a gazdálkodók elszenvedni. A megfelelő összegű kárenyhítés kifizetésének elengedhetetlen feltétele, hogy az érintettek ismerjék az agrárkár-enyhítési rendszer szabályait.

Az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatója szerint mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha a jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan megtette a kárbejelentését, a kárt ténylegesen az időjárási esemény okozta, a termelőnél a növénykultúra százalékot meghaladó hozamcsökkenést, illetve 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolta. További feltétel, hogy a termelő a Kincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig megfizette, a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta. Aszálykár esetén további feltétel, hogy az aszályhelyzetről az agrárpolitikáért felelős miniszter legkésőbb október 31-ig közleményt ad ki – tették hozzá.

A kárbejelentést a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni, azzal, hogy aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik.

Felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik. A kárbejelentést tavaszi fagy esetén legkésőbb május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően, legkésőbb november 30-ig, aszály esetén április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.

A kárbejelentéseket az agrárkár-megállapító szerv (a területileg illetékes kormányhivatal) ellenőrzi, mely keretében – a kárenyhítésre felhasználható források védelme érdekében – egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kármegállapítás hiteles képet adjon az egyes káresemények okozta hozamkiesésről. Kiemelendő, hogy a 30 százalékos terméskiesés önmagában nem alapozza meg kárenyhítő juttatásra való jogosultságot, hiszen a csökkenést nem a tárgyév káresemény nélküli várható hozamértékéhez kell viszonyítani. A vonatkozó uniós szabályok alapján a kárenyhítő juttatás igénybevételéhez a 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést ugyanis a tárgyévet megelőző ötéves időszak referencia hozamának (a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év átlaghozama) és a tárgyévi hozamnak a különbözeteként kell megállapítani – írták.

Az AM szerint fontos tudni, hogy a bejelentéskor megjelölt várható hozamnál a kárenyhítő juttatási iránti kérelemben feltüntetett, betakarítás utáni tényleges hozam legfeljebb 30 százalékkal lehet alacsonyabb. Ha a termelő ennél nagyobb csökkenést jelent be a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, akkor automatikusan a kárbejelentést követően a megyei kormányhivatal által megállapított hozammal számolják ki a hozamérték csökkenését. Éppen ezért, amennyiben egy adott kultúrát egymás után több káresemény sújt, és azok hatása összeadódik, fontos, hogy a termelő minden káreseményt bejelentsen, és a kár következtében várható további hozamcsökkenéseket is pontosan jelölje meg annak érdekében, hogy a következő hatósági döntés már a halmozott hozamcsökkenésre figyelemmel születhessen meg. Amennyiben a gazdálkodó nem ért egyet a megyei kormányhivatal kárbejelentésre hozott határozatában megállapított hozamadatokkal, lehetősége van jogorvoslatot kérnie – közölték.

A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet. A hozamérték-csökkenést a hozamkiesés és vonatkozó ár (a miniszteri közleményben közzétett adott növénykultúrára vonatkozó referencia ár) szorzataként határozzák meg. A termelő a kárenyhítő juttatás teljes összegére (a hozamérték-csökkenés 80 százalékára) csak akkor jogosult, ha adott növénykultúrára jellemző mezőgazdasági káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, míg biztosítás hiányában a kárenyhítő juttatás felére (a hozamérték-csökkenés 40 százalékára) jogosult – olvasható a közleményben.

A kárbejelentés menetét segítő felhasználói kézikönyv az alábbi linken érhető el:

https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/documents/20182/9323876/MKR+Bizonylatok+Felhaszn%C3%A1l%C3%B3i+k%C3%A9zik%C3%B6nyv+I.+k%C3%B6tet/c63df28c-f50b-45c5-ba23-ebdc0cff0d7f?version=1.2

MTI

Címlapkép: Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvõ gyümölcsösben. MTI/Varga György