Mi a különbség a prosecco és a pezsgő között?

Az utóbbi években Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a buborékos italok: a prosecco, a cava és a klasszikus pezsgő is egyre több étterem, bár és üzlet kínálatában szerepel. Sokan azonban nem tudják pontosan, miben különbözik egymástól a prosecco és a pezsgő. Vajon csak más a nevük, vagy valódi különbség van köztük? A válasz: mindkettő szénsavas bor, de eltérő alapanyagokból, technológiával és hagyományokkal készülnek.

Eredet és származás

Prosecco: Olaszországból, azon belül is főként Veneto és Friuli Venezia Giulia régióból származik. A „prosecco” elnevezés földrajzi eredetvédettség alatt áll: csak az így jelölt borok viselhetik a nevet, és ezeknek meghatározott szabályok szerint kell készülniük. A központ a Conegliano-Valdobbiadene dombvidék, amely ma az UNESCO világörökség része.

Pezsgő: A pezsgő eredetileg a franciaországi Champagne régióból indult hódító útjára. A „champagne” elnevezést csak az innen származó ital viselheti, szigorú szabályok alapján. Más országokban is készítenek habzó- és gyöngyözőborokat, illetve „sparkling wine”-okat, de ezeket nem nevezhetik Champagne-nak. Magyarországon például Tokajban, Budafokon és más borvidékeken is komoly pezsgőkészítési hagyomány alakult ki.

Szőlőfajták

Prosecco: főként a Glera szőlőfajtából készül. Ez adja a bor könnyed, gyümölcsös jellegét, amely a prosecco egyik legnagyobb vonzereje.

Pezsgő: Champagne-ban három fő fajta engedélyezett: Chardonnay, Pinot Noir és Pinot Meunier. Ezek kombinációja adja a klasszikus francia pezsgő ízvilágát. Más országok pezsgői eltérő szőlőfajtákból készülhetnek, de a technológia hasonló.

Készítési technológia

Prosecco: a Charmat-módszerrel (tartályos erjesztéssel) készül. Ez azt jelenti, hogy a bor második erjesztése – amely során a buborékok keletkeznek – nagy, zárt acéltartályokban történik. Ez a módszer gyorsabb és olcsóbb, mint a hagyományos eljárás, és megőrzi a bor gyümölcsös, friss karakterét.

Pezsgő: a hagyományos, palackos erjesztésű módszerrel (méthode traditionnelle) készül. Ilyenkor a második erjedés közvetlenül az üvegben zajlik, amelyben a pezsgőt végül forgalomba hozzák. Ez hosszabb érlelési időt és nagyobb költséget jelent, viszont komplexebb, mélyebb ízeket és finomabb buborékokat eredményez.

Ízvilág és stílus

Prosecco: általában könnyed, friss, gyümölcsös, virágos aromákkal (alma, körte, barack, citrus). Inkább aperitifként, könnyű ételek mellé vagy társasági italnak fogyasztják. Buborékjai nagyobbak, „játékosabbak”.

Pezsgő: ízvilága sokkal összetettebb, a hosszabb érlelés miatt gyakran érezhető benne briós, pirítós, dió, mogyoró vagy krémes jegyek. A pezsgő stílusa lehet száraz (brut), extra száraz, félszáraz vagy édes. Buborékjai finomabbak, elegánsabbak, tartósabbak.

Ár és elérhetőség

Prosecco: a Charmat-eljárás gyorsabb és költséghatékonyabb, ezért a prosecco általában olcsóbb, mint a pezsgő. Magyarországon egy jó minőségű prosecco már 2500–4000 forintért elérhető a boltokban.

Pezsgő: a hagyományos eljárás sokkal munkaigényesebb, ezért az árak magasabbak. A francia Champagne például 10 000 forint felett indul, de a magyar pezsgők is gyakran 4000–8000 forint között mozognak, a prémium kategóriák pedig ennek többszörösébe kerülnek.

Fogyasztási alkalmak

Prosecco: baráti összejövetelek, könnyed aperitif, nyári frissítő, koktélok alapja (pl. Aperol Spritz). Könnyen fogyasztható, lazább hangulatú ital.

Pezsgő: ünnepi alkalmak, elegáns események, évfordulók, esküvők itala. A pezsgő presztízsital, amely gyakran a luxus és a különleges alkalmak szimbóluma.

Kulturális különbségek

Olaszországban a prosecco a mindennapok része, szinte minden bárban és kávézóban kapható. Franciaországban és szerte a világban a pezsgő inkább ünnepi ital, amelyhez gyakran kötődnek hagyományok és rituálék. Magyarországon mindkettő egyre népszerűbb: a prosecco a fiatalabb fogyasztók kedvence, a pezsgő pedig a minőséget és hagyományt keresőké.

Fotó: depositphotos.com