Idén már több mint tízezer tűz keletkezett a szabadban, csaknem kétszer annyi, mint tavaly, a leégett terület nagysága pedig majdnem tízszerese a 2021-esnek – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-vel.
Mukics Dániel közleményében azt írta, idén eddig már 10 493 tűz keletkezett a szabadban, a leégett terület nagysága pedig 331 négyzetkilométer. Csak júniusban 971 szabadtéri tűz keletkezett, ami tavaly júniushoz képest 9 százalékos emelkedést jelent.
Hozzátette: az idei szabadtéri tüzek 54 százaléka a mezőgazdaságot érintette. A múlt évhez képest lényegesen több az aratással összefüggő tűz, és a keletkezett károk mértéke is nagyobb.
A szóvivő tájékoztatása szerint idén júniusban 47 gabonatábla gyulladt ki, 338 hektár égett le. 2021-hez képest a gabonatáblákban keletkezett tüzek száma 571 százalékkal, a leégett gabonatáblák nagysága pedig harmincháromszorosával nőtt.
Mukics Dániel közölte azt is, júniusban 28 alkalommal riasztották égő tarlóhoz a tűzoltókat és 240 hektárnyi tarló égett le, ez pedig 133 százalékkal több tarlótüzet és 173 százalékkal nagyobb területet jelent a tavalyihoz képest. Tizenhárom esetben égő kazlakat, boglyákat oltottak a tűzoltók, ez 44 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
Idén júniusban tíz mezőgazdasági munkagép – öt kombájn, három bálázó, egy traktor és egy pótkocsi – gyulladt ki, 24 százalékkal kevesebb, mint tavaly ebben a hónapban. Kilenc esetben kombájnok okoztak tüzet a túlhevült csapágyak, izzó fékek miatt.
Mukics Dániel közölte: a katasztrófavédelem idén is kiemelt figyelmet fordít az agráriumban keletkező tüzek megelőzésére.
A hatósági szakemberek nemcsak ellenőrzik a mezőgazdasági gépeket, a mezőgazdasági épületek tűzvédelmi állapotát, hanem folyamatosan kapcsolatban állnak a gazdákkal, akiknek megelőzést célzó tanácsokat adnak – írta.
Hozzátette: a hatósági ellenőrzések mellett tűzbiztonsági konzultációs lehetőségeket is biztosítanak a gazdák számára, részt vesznek a gépek műszaki ellenőrzésén, és felhívják a figyelmet a leggyakoribb hibákra.
MTI
Fotó: MTI/Varga György
Népszerű cikkek a rovaton belül
Az agrárszakképzést népszerűsítette a NAK
Az őszi kalászosoknak fejlődéséhez már szükség lenne csapadékra
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
A krizantémtermesztők is megszenvedik a klímaváltozást
Országjárásban tájékoztatják gazdákat a területalapú támogatások tervezett megszüntetéséről
Kellően nedves a talaj, ideálisan fejlődhet a repce és az őszi kalászosok
Óriási érvágás lenne a területalapú támogatások kivezetése
A rossz termés ellenére sem drágul a kukorica
A végéhez közeledik az aratás Békésben