július 14, 2024

A régiós terjeszkedés biztosíthatja a magyar dinnyetermesztés jövőjét a szakértők szerint

görögdinnye-betakarítás termelő

Egy nõ görögdinnyét pakol Csány közelében MTI/Komka Péter

A sikeres technológia- és fajtaváltást követően a régiós terjeszkedés biztosíthatja a magyar dinnyetermesztés jövőjét – mondták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) rendezvényén Budapesten a termelői érdekképviseletek vezetői.    

A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke közölte, hogy az idei kilátások kedvezők, hiszen a dinnye érését belföldön semmilyen időjárási szélsőség nem veszélyeztette. Néhány kisebb üzlet már a hétvégén is árult magyar dinnyét, a nagyobb áruházláncokba jövő héten futnak be az első szállítmányok, júliussal pedig elkezdődhet a csúcsidőszak, a külföldi árut addigra ki kellene futtatni a kínálatból – tette hozzá Göcző Mátyás, aki szerint a nemzetközi szintű termesztéstechnológia mellett az ország adottságai is hozzájárulnak a sikerhez.

A dinnye hazai termőterülete évek óta nő, kevés kivételtől eltekintve az üzletláncok sem élnek vissza a piaci erejükkel, és a termelői szerveződések is eljutottak arra a szintre, hogy meg tudják akadályozni a piaci visszaéléseket – hangsúlyozta. Az egyesület vezetője az importdinnye átcímkézésének megakadályozását, illetve a külföldi piacok meghódítását tekinti a következő fontos feladatnak. A kivitelnek kedveznek a nyári sportesemények, a tapasztalatok szerint ilyenkor jelentősen nő a kereslet – tette hozzá.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója a termelőknek azt tanácsolta, hogy vegyenek részt az áruházláncok beszállítói programjaiban, mert így könnyebben juttathatják el a termékeiket külföldre. Kelemen Péter szerint a magyar dinnye elsősorban a közép-európai országokban találhat újabb vevőket, és bár a klímaváltozás belföldön is okoz gondot, a konkurens mediterrán térségekben sokkal kiszámíthatatlanabbá teszi a termelést, mint Magyarországon, ahol most inkább a munkaerő drágulása az egyik legnagyobb kihívás. Kelemen Péter üdvözölte a korszerű hibrid fajták térnyerését, de hangsúlyozta, hogy a magyar dinnyetermesztés csak akkor maradhat fejlődési pályán, ha növelni tudja az értékesítést.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályvezetője közölte, hogy a görögdinnye belföldi termőterülete elérte a 3300 hektárt, a sárgadinnye termőterülete 450-500 hektár lehet, az idei 160-180 ezer tonnás termés csaknem harmada külföldre kerülhet. Csizmadi Imre megjegyezte, hogy a fejlesztésekkel nem szabad leállni, ha Magyarország önellátó akar lenni dinnyéből. Az érdekképviseletek az elmúlt években sokat tettek az import megfékezéséért, a hatékony piacszervezését, és a termelőkkel együtt tanulmányozták a versenytársak termesztési gyakorlatát. A dinnye a kertészeti ágazat fontos területe, és a visszajelzések szerint a fogyasztók minden évben várják, hogy a nyári főszezont jelezve a kereskedők kínálatában megjelenjen a friss belföldi termés – tette hozzá.

MTI