április 24, 2024

Állatjólét és közerkölcs – újra reflektorfényben a kábítás nélküli vágás

vágóhíd-élelmiszer

MTI/Sóki Tamás

2024.02.13-án döntés született Strasbourgban arról, hogy az állatok előzetes kábítás nélküli rituális levágásának regionális tilalma Belgiumban nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

2013-ban lépett hatályba az állatok levágásáról szóló uniós rendelet. Azóta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) számos tudományos véleményt tett közzé az állatok vágáskori jólétéről, amelyek tartalmazzák az új vagy módosított kábítási módszerekre vonatkozó kérelmek elbírálásának kritériumait.

Eközben folyamatban van még az állatjóléti szabályok felülvizsgálata is, amelyről tavaly már tárgyaltak, de végül csak a szállításra vonatkozó elvárások jelentek meg. Ilyen környezetben született kedden (2024.02.13-án) döntés Strasbourgban arról, hogy az állatok előzetes kábítás nélküli rituális levágásának regionális tilalma Belgiumban nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét- írja a Politico.

A dolog persze nem előzmények nélküli. Belgiumban 1986. augusztus 4. óta szabály rögzíti, hogy vis maior helyzet kivételével tilos az állatokat kábítás nélkül leölni, ettől csak rituális vágás esetén térhettek el. 2014-ben az állam reformja után az állatjólét – amely eddig a szövetségi állam hatáskörébe tartozott – regionális hatáskörbe került. A reformot követően két régió (Flandria és Vallónia) döntött úgy, hogy még vallási okokból sem szabad az állatokat kábítás nélkül levágni. Az 1986. augusztus 14-i törvényben előírt kivétel továbbra is érvényben maradt a Brüsszel-Főváros régióban, mivel a brüsszeli parlament 2022. júniusában elutasította az 1986-os törvény módosítási javaslatát. Az előterjesztők korábban az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely számos előzetes kérdést tett fel 2019-ben az Európai Unió Bíróságának, amely 2020-ban hozott ítéletet arról, hogy a tagország nem lépi túl a hatáskörét, ha rituális vágásokhoz kapcsolódóan is kábítás alkalmazását követeli meg. 2021-ben így az Alkotmánybíróság elutasította a felülvizsgálati kérelmet. A kérelmezők panaszt tettek a Bíróság előtt, és jogi kifogással éltek, miszerint a meghozott szabályok végső soron korlátozzák a vallásgyakorlás szabadságát- ismerhető meg a történet az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) sajtóközleményéből.

A kábítás nélküli levágás tilalma tehát Flandriában 2019. januárjában lépett életbe, és nem sokkal ezután Vallónia is követte, válaszul a gyakorlat elleni évek óta tartó aktivitásokra. Csak a brüsszeli régióban engedélyezik továbbra is a rituális vágást, naponta több száz állatot vágnak le ilyen módon. Más uniós tagállamok, például Svédország, Szlovénia és Dánia is betiltották már a kábítás nélküli vágást.

Az EJEB ítéletében megállapította, hogy „a közerkölcs védelme […] nem értelmezhető úgy, hogy az kizárólag az emberi méltóság védelmét szolgálja a személyközi kapcsolatok terén”, és a tilalom „arányos a kitűzött céllal, nevezetesen az állatok jólétének, mint a „közerkölcs” elemének védelmével.

A Bíróság rámutatott, hogy most először foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az állatok jólétének védelme összekapcsolható-e a vallásszabadság valamely céljával.

Ben Weyts, az állatjólétért felelős flamand miniszter kijelentette, hogy elégedett az ítélettel: „Most nyitva az ajtó a rituális vágás tilalmának nemcsak Brüsszelben, hanem egész Európában”.

Forrás: NAK / Pető Krisztina