április 24, 2024

Óriási a kereslet a magyar bárányok iránt

bárány-kisbárány bari juh nyáj pásztor

FORRÁS: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ

A legtöbb könnyű bárány az idén is Olaszországba kerül, de jelentős a francia, a német, a belga és a holland kereslet is a magyar bárányok iránt.

Kedvező kilátásokkal indul az idei húsvéti szezon a hazai juhtenyésztők számára. Az európai piacon egyre erősödő kereslet tapasztalható, amit a korai húsvéttal egybeeső muszlim Ramadán ünnep is tovább növel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetség, valamint a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet közös piaci körképe szerint a legtöbb könnyű bárány az idén is Olaszországba kerül, de jelentős a francia, a német, a belga és a holland kereslet is a magyar bárányok iránt.

A 2022-es évet jellemző történelmi aszályt, energiaválságot, takarmányhiányt, egekbe szökő inputárakat, háborús inflációt és szűkülő támogatási lehetőségeket követően a tavalyi évben kissé fellélegezhettek a hazai juhágazat szereplői. A 2023-as év a legeltetés és a kaszálás szempontjából is jóval kedvezőbben alakult. A kedvezőbb csapadékviszonyoknak köszönhetően a legeltetési idényt ki lehetett nyújtani, az év folyamán pedig jelentős mennyiségű szálastakarmányt lehetett betakarítani. Emellett a gabona- és takarmányárak csökkenése is segítette a téli takarmányozásra való felkészülést az ágazatban, így kedvezőbb helyzetben teleltek át az állatok.

A hazai juhtenyésztés szempontjából bizakodásra ad okot, hogy a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában (KAP) számos olyan új elem, támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget a gyepre alapozott, extenzív állattartás számára.

Azok az állattenyésztési ágazatok tehát, amelyek legeltetéses gazdálkodást folytatnak – így a juhágazat is – a most induló agrártámogatási rendszerben új forrásokhoz is hozzáférhet majd, miközben a korábbi támogatási lehetőségek zöme is rendelkezésükre áll.

A 2022-es aszály azonban nem múlt el nyomtalanul, 2023-ban az előző évhez képest a juhtartók száma és az általuk tartott anyaállatok létszáma kis mértékben csökkent (-5%). Remélhetőleg a jobb takarmányhelyzet visszapótlásra sarkallja a juhtartókat, emellett a keresleti piac, a jó átvételi árak és a támogatások is megállíthatják az állomány csökkenését.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetség (MJKSz), valamint a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet (JKÁSz) közös piaci körképe szerint kedvezőek a báránypiaci kilátások. Európában növekszik a kereslet a juh- és a bárányhús iránt, az EU önellátottsági szintje ugyanis Nagy-Britannia kiválásával a korábbi 95 százalékról 88 százalékra csökkent.

A piacot tehát folyamatos kereslet jellemezi, ami az árak alakulásában is tetten érhető. Az árak tekintetében idén ugyanakkor az előző évekhez képest mérsékeltebb ütemű növekedés várható, közel sem olyan mértékű, mint ami a megelőző éveket jellemezte. Továbbá az euró-forint viszonya is nagyban befolyásolja az árakat.

2023-ban a viszonylag korai, március végén esedékes húsvéti időszakban az idehaza tartott állatok bárányai túlnyomórészt Olaszországba kerülnek, ahol a katolikus hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt kedvelt étel a bárány húsvétkor. A MJKSz és a JKÁSz már tavaly felhívta a termelők figyelmét, hogy a korai húsvét miatt július 15-től kezdjék el a termékenyítést. Aki megfogadta ezt a tanácsot, magasabb árakat realizálhat a piacon.

Az idei húsvéti időszak abból a szempontból különleges lesz a hazai juhtenyésztők számára, hogy a keresztény ünnep és a muszlim vallásúak szent hónapja, a Ramadán átfedésben lesz egymással, ugyanis húsvétvasárnap 2024. március 31-én lesz, míg a Ramadán március 10-től április 8-ig tart.

A Ramadán időszakában a felnőtt és egészséges hívő muszlimok napkeltétől napnyugtáig nem fogyasztanak ételt és italt, napnyugta után azonban böjtöt megtörő csoportos étkezést tartanak, ahova családtagjaikat, szomszédaikat és barátaikat egyaránt meghívják. A Ramadán végén pedig hatalmas közösségi lakomát rendeznek és adakozás keretében a szegényeknek is biztosítanak ételt. Ezen étkezéseknek fontos szereplője a barányhús is ami tovább növeli a keresletet Olaszországon kívül Franciaországból és Németországból, Belgiumból és Hollandiából is.

A hazai juhtenyésztés szempontjából pozitív változás az exportpiacok diverzifikálása. A hagyományos olasz piac mellett sikerült új exportkapcsolatokra szert tenni az elmúlt években, így csökkent az ágazat kiszolgáltatottsága.

Míg az olasz piacra továbbra is döntő hányadban a kissúlyú bárányok kerülnek, 12-16 kilogrammos vágottsúlyú kategóriában, a nagy súlyú bárányok (16-18 kilogramm) egyre nagyobb hányada kerül Franciaországba, Belgiumba, Németországba, Ausztriába és Hollandiába, de jelentős a Közel-keleti piac érdeklődése is. A változásoknak köszönhetően a piac szinte egész évben állandóan igényli a bárányokat, megszűnt a szezonalitás, vagyis nem csak a három nagy olasz ünnep (húsvét, ferragosto, karácsony) környékén nagy a forgalom.

Ugyanakkor míg a bárányexport folyamatosan erősödik, a hazai bárányhús fogyasztás továbbra is nagyon alacsony szinten van. A múlt év első felében ráadásul az egyébként is alacsony bázishoz képest 25 százalékkal csökkent a forgalom. A hazai juhhúsfogyasztás éves szinten alig éri el a 0,2 kilogrammot egy főre vetítve, ezzel a mennyiséggel messze elmaradunk az uniós átlagtól. Holott a bárány kifejezetten egészséges húsféle. A sovány bárány- és juhhús magas fehérje- és alacsony zsírtartalma miatt könnyedén beilleszthető a legtöbb diétába.

NAK