
A keleties hangulatú kertek egyre divatosabbak, a japán kertekből kölcsönzött motívumok egyre több helyen láthatók. Ide sorolhatók a mérsékelt övi bambuszok, amelyek fő díszítő értékét a vastag hosszú szárnak köszönhetik, általában 8-10-14 méter magasra is nőhetnek.
Bambuszok a hazai kertekben
Kisebb termetű bambuszfélék
A kisebb termetű, nem terjedő tövű bambuszok felhasználása hazánkban igen korlátozott, mivel a mi perzselő nyarainkon nem érzik jól magukat, ilyen a nem terjedő tövű Fargesia (Borinda).
Phyllostachys fajok jellemző tulajdonságai, gondozása
Keleties hangulatot a magyarul botnád nevezett terjedő tövű Phyllostachys fajok teremtenek. A botnádak fatermetű tarackhoz hasonlíthatók a talajban fejlődő rizóma rendszerük miatt. A hegyes végű föld alatti kúszó szár (rizóma) akár 3 cm vastag is lehet, és ideális körülmények között egy év alatt akár 2-3 métert is képes nőni. Mint a pázsitfűfélék legközelebbi rokonai általában folyamatos öntözést és tápanyag utánpótlást igényelnek. Tavasztól őszig a növények alá egyenletesen nitrogén túlsúlyos, ősszel kálium túlsúlyos komplex műtrágyát szórjunk. Telepítésekor érdemes 30 cm mélységig érett szerves trágyát a talajba ásni. Száraz, és tápanyagban szegény helyeken méretük drasztikusan csökken, a leveleik könnyen kifakulnak, majd elsárgulnak.
Kedvelt nagyobb termetű bambuszok
Aranybarázdás botnád félék
A botnád faj és formák között az aranybarázdás botnád (Phyllostachys aureosulcata) kimagasló díszítő értékkel rendelkezik. Viszonylag igénytelen, biztonságosan télálló, kevésbé kényes, nálunk is rendkívül ellenálló, jól tűri a fagyokat. Az alapfaj nádjai sötétzöld színűek, és halvány citromsárga sáv díszíti az ellentétes barázdáit. Az alul néhol cikkcakkosan növő szárai érdes tapintásúak, akár 8-9 m magasra is nőhet. Szárátmérője a 4-5 cm-t is elérheti. Szélvédett helyre gyakorlatilag bárhová ültethető az ország egész területén.
Aranybarázdás botnád (Phyllostachys aureosulcata f. aureocaulis ) formájának nádjai szinte telesen aranysárga színűek. Az alapfajhoz hasonlóan az alul néhol cikkcakkosan növő szárai érdes tapintásúak, viszont kihajtáskor a napos oldalon gyakran bíborvörös színnel futtatott, akár 8-9 m magasra is nőhet. Szárátmérője a 4 cm-t is elérheti. Szintén szélvédett helyre gyakorlatilag bárhová ültethető az ország egész területén. Aranybarázdás botnád (Phyllostachys aureosulcata f. aureocaulis f. spectabilis) az alapfajhoz igen hasonló, a tulajdonságában is igényeiben, barázdái sötétzöldek, nádjai szintén aranysárga színűek.
Csinos botnád
A csinos botnád (Phyllostachys vivax) az a faj a mérsékeltövi bambuszok között, amely viszonylag rövid idő alatt (6-8 év) nálunk is vastag szárakat növeszt. Védettebb helyet igényel, kevésbé télálló, mint az aranybarázdás botnád. A levelei – 16 Celsius fok esetén könnyen elfagyhatnak, viszont az élénk smaragdzöld színű szárai megőrzik az élénk színüket. A szárak akár 7-10 cm átmérőjűek is lehetnek.
Az aranybarázdás botnádhoz hasonlóan számos forma is van az alapfaj mellett a (Phyllostachys vivax f. aureocaulis) nevű csinos botnádat a mérsékelt övi bambuszok királynőjeként is nevezik. Felülete sima, nádja krémsárga, alul zöld csíkkal díszített. Akár 12-14 m magasra is megnő, szárai 7-10 cm átmérőjűek is lehetnek. Szélvédett, fagyzugos helyre ültessük.
A mérsékelt övi Phyllostachys vivax f. wenzhu-inversa forma itthon is kedvelt botnád. Igényei és méretei az alapfajhoz hasonlóak, rendkívül magas díszítő értékkel rendelkezik. További előnye, hogy a mi éghajlati viszonyainkon is megfelelő télállóságú, biztonsággal ültethető. Napsárga színű szárakkal- alsó részében néhány vékony sötétzöld színű csíkkal rendelkezik.
Tippek a bambusz telepítéséhez
A vékonyabb szárú fajok számára nagyjából 9 négyzetméter tenyészterületben érdemes gondolkodni, de ha fatermetű vastag szárú fajokat akarunk a kertbe telepíteni, akkor legalább 25 négyzetméter tenyészterületet biztosítsunk. Ha nem akarjuk, hogy az egész terület bambusszal teli ligetté alakuljon, akkor a növényeink közé legalább 70 cm mély bambuszrizóma-határolót kell leásnunk. Kapható erre a célra gyártott speciális határoló, vagy 2 mm-es HDPE lemez (szigetelő műanyag lemez) is megfelelő.
Fontos, hogy a határoló enyhén kifelé dőljön, ne függőlegesen vagy befelé dőlve, így a beleütköző rizómavégeket a növekedésben felfelé tereli. Azonban túlzottan nem érdemes a rizómarendszert korlátozni, mivel még a nagytermetű fajok is könnyen eltörpülhetnek. A bambuszrizóma-határolót úgy kell elhelyezni, hogy a talajból legalább 2-3 cm-re lógjon ki. Célszerű ősszel ellenőrizni a rizóma végeket, hogy nem nőttek-e át a veteményesbe, vagy akár a szomszéd kertjébe. Az esetleges kósza, visszahajló végeket mindig vágjuk el, és távolítsuk el.
Népszerű cikkek a rovaton belül
A málnafajták bemutatása
Mák fajták: felhasználás és termesztés
Magnólia betegségei
Magnélküli csemegeszőlő fajták
Tavasszal ültethető virágok
Árnyéktűrő cserjék
A szilvafa permetezése
A ribizli metszése – a bőséges termés titka
Régi magyar szőlőfajták