Bővül az ökológiai gazdálkodás Magyarországon: az elmúlt tíz évben mintegy 70 százalékkal, csaknem 100 ezer hektárra nőtt az ökológiai szántóföldi terület mérete, és a következő tíz évben további emelkedés várható – közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT).
Magyarországon a teljes mezőgazdásági terület mintegy 5,7 százalékán, több mint 300 ezer hektáron zajlik ökológiai gazdálkodás, ezzel az ország középmezőnyben áll az Európai Unióban, amelynek átlaga 8 százalék.
A több mint 300 ezer hektáros összterület mintegy 60 százaléka gyep, rét és legelő, a fennmaradó részen ökológiai növénytermesztés zajlik.
A közlemény szerint a következő tíz év sok lehetőséget tartogat a vetőmag szegmens számára is, ezért a VSZT-ben egy éve munkacsoport alakult, az ökológiai vetőmagok használatának fokozása, az információk hatékonyabb megosztása, fajtatesztek szervezése, a fajtakínálat bővítése és az ökológiai növénynemesítés ösztönzése érdekében.
Tavaly ősszel a munkacsoport szervezésében, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet koordinációjával az ország hét helyszínén indult kisparcellás őszi ökobúza fajtateszt. A kísérletek eredményei egyrészt segíthetik a gazdálkodókat, hogy az adott körülmények között legkedvezőbb, a térségükben legjobban teljesítő fajtákat tudják kiválasztani, másrészt a vetőmagos cégek is célzottan tudnak erre a keresletre felkészülni.
A közlemény idézte Mikó Péter, az Agrártudományi Kutatóközpont nemesítőjét, a Vetőmag Szövetség Ökológiai Vetőmag Munka-csoportjának elnökét, aki elmondta jövőre egy új EU öko rendelet lép hatályba, amely rögzíti, hogy 2036-ra minden ökológiai gazdálkodásban használt vetőmagnak tanúsított ökológiai gazdálkodásból kell származnia. A cél eléréséhez megfelelő fajtakínálatra, és a tesztelési eredményekre is építő öko növénynemesítésre és fajtaminősítésre lesz szükség. Az EU 25 százalékos öko európai területi részarányt célzó irányelvét támogató állami ösztönzésektől azt várják, hogy nemcsak a terület nagysága nő, hanem egyre több, eddig hagyományosan gazdálkodó szakember is belép majd az ökológiai gazdálkodásba – tette hozzá a szakember.
Kiemelték, az ökológiai termelésben nem használnak szintetikus készítményeket, helyette biológiai növényvédelem, természetes eredetű tápanyagok, vetésforgó segítségével biztosítják a növények gazdaságos termesztéséhez szükséges feltételeket. Magyarországon a szántóföldi ökogazdálkodás jellemző növényei egyebek mellett a kalászosok, a pillangósok, a napraforgó, a zöldségnövények, a hibridkukorica és csemege-kukorica. A megtermelt áru nagyobb részét exportpiacokon értékesítik, a fő célországok közé tartozik: Németország, Franciaország és Olaszország.
MTI
fotó: MTI/Varga György
Népszerű cikkek a rovaton belül
Minimális áremelkedés várható a dísznövények piacán
Az új vidékfejlesztési pályázatok ismét lendületet adhatnak az növényházi zöldségtermesztésben tervezett beruházásoknak
Ezer koca szaporulatát tudja ellátni Dombegyháza új sertésneveldéje (videóval)
Alternatív pénzkereseti lehetőségek és befektetések
Ultramodern takarmányüzemet adtak át Dabason
Átadták az ország legnagyobb tojástermelő telepét
Osztrák légylárvatermelés – viszolygás kikerülve
A sertéságazatban terjeszkedik az UBM csoport
Így is lehet: zöldség- és gyümölcsértékesítésből rekordbevétel