június 28, 2022
hal-halászat-lehalászás

Szákkal kiemelik a pontyokat a hálóból lehalászáskor a Szabolcsi Halászati Kft. egyik telelõ taván Kemecsén 2020. november 23-án. A halászati cég átlagosan évente 500 tonna halat termel, az értékesítés nagy része a karácsonyi idõszakra esik. MTI/Balázs Attila

Félmilliárdos támogatást kapott a járvány alatt a halgazdálkodási ágazat

Az utóbbi években lassan, de folyamatosan nő a hazai halfogyasztás – mondta Nagy István hétfőn a halfogyasztást népszerűsítő sajtótájékoztatón, Budapesten a Központi Vásárcsarnokban. Az agrárminiszter arról is beszélt, hogy 500 millió forinttal támogatták a munkahelyek megtartását a halgazdálkodási ágazatban.

Az MTI tudósítása a tárcavezető kiemelte, hogy a halfogyasztás növekedésének gazdasági szerepe is van, piacot biztosít a magyar haltermelőknek.

Hozzátette: az agrártárca azon dolgozik, hogy az egy főre jutó éves halfogyasztás tovább növekedjen, és minél nagyobb arányban kerüljenek az asztalra magyar halak, mert jelenleg a hazai halfogyasztás 81 százalékát importból származó termékek teszik ki.

Nagy István kitért arra, hogy becslések szerint a hazai haltermelők a karácsonyi időszakban értékesítik a teljes éves étkezési halmennyiség mintegy 40 százalékát, nagyobb haltermelők akár éves forgalmuk 60-70 százalékát is.

Az agártárca vezetője rámutatott arra, hogy a hazai halakat vásárlók hozzájárulnak az akvakultúra-ágazat megmaradásához, amely az ország számos területén fontos szerepet tölt be a vidéki népesség foglalkoztatásában. A frissen piacra kerülő hazai halak fogyasztása környezetvédelmi szempontból is felelősebb döntés, mint a több ezer kilométerről fagyasztva idehozott tengeri halak vásárlása – mondta.

Kiemelte, hogy a magyar kormány a koronavírus-járvány idején jelentős erőfeszítéseket tett a bajba jutott ágazatok, közük a haltermelők megsegítésére: a Gazdaságvédelmi Akciótervben több mint 500 millió forinttal támogatták a munkahelyek megtartását a halgazdálkodási ágazatban.

Nagy István szólt arról is, hogy az elmúlt években az ágazat jelentős figyelmet fordított a halhús minőségére. Ennek elismerése, hogy tavaly két magyar haltermék, a Szilvásváradi pisztráng és az Akasztói szikiponty után az idén további két termék, a Balatoni hal és a Szegedi tükörponty is megkapta az európiai földrajziárujelző-oltalmat.

Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke az idei hazai haltermelést közepesnek nevezte főleg a kedvezőtlen időjárási körülmény miatt. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére lesz elég hazai hal karácsonykor.

Elmondta, hogy Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termelt halfaj a pont, amelyből tavaly mintegy 12 ezer tonnát halásztak le a 26 ezer hektáron gazdálkodó tógazdasági termelők, a második legnépszerűbb pedig az afrikai harcsa, amelyből 4 ezer tonnát termeltek. Karácsonykor a ponty, az afrikai harcsa a legnépszerűbb a hazai fogyasztók körében, ezt követi a szürkeharcsa, a süllő, a busa.

A haltermelés értékesítésének növelésére tavaly a szervezet elindította a HalPéntek nevet viselő kampányt, annak érdekében, hogy legalább hetente egyszer fogyasszanak halat a családok. A www.halpentek.hu weboldalon létrehoztak egy karácsonyi halbolt keresőt, ahol többek között a termelői halárusító pontokat tüntették fel.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője kiemelte, a 2017-ben indult Kapj rá! halfogyasztást ösztönző kampányuk elősegítette, hogy az akkor fejenként 5,7 kilogramm éves átlagos hazai halfogyasztás 4 év alatt 6,5 kilogramm fölé emelkedjen.

Az AMC ügyvezetője elmondta, a magyar lakosság halfogyasztása a karácsonyi időszakra koncentrálódik, de érdemes egész évben halat fogyasztani kedvező egészségügyi hatása miatt is, hiszen csökkenti a szívroham kockázatát, sokat segíthet a stressz leküzdésében, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Balázs Attila