A tejelő szarvasmarhák számára fejlesztett ki korszerű, a pálmazsírt kiváltó, nagyüzemi körülmények között is használható takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a termék bevezetésére gazdaságossági okok miatt azonban csak később kerülhet sor – tájékoztatta a cég az MTI-t.
A hároméves kutatás-fejlesztési program teljes költsége meghaladta az egymilliárd forintot, amelyből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása fedez.
A Magyarországon iparszerű tartásban termelő intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívást a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás biztosítása jelenti. A tejtermelő tehén a rendelkezésre álló táplálóanyagokat az egyes szervek igényeinek megfelelően osztja fel, ugyanakkor a tejtermelés szintjének fenntartása érdekében hajlamos saját tartalékainak mozgósítására, akár egészségének rovására is. Ezért kiemelten fontos a kiváló genetikai potenciállal rendelkező állományok teljes értékű takarmányozása, különben a kondíciójuk, majd a reprodukciós paramétereik, végül a tejtermelésük romlik.
A kutatás-fejlesztési projekt célja olyan hazai előállítású bendőstabil – vagyis a kérődző állatok speciális emésztési mechanizmusának megfelelő, a vékonybélből felszívódó – GMO-mentes takarmánykiegészítő kifejlesztése és gyakorlati alkalmazásának vizsgálata volt, amely a repcét állítja alternatívaként a pálmazsírral szemben.
A projekt során hangsúlyt kapott a szarvasmarha-állomány termelési mutatóinak vizsgálata mellett a tej összetételének, az állatok szaporodásbiológiai- és anyagcsereforgalmi mutatóinak folyamatos nyomon követése és elemzése is.
A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az importalapanyagot kiváltó termékek megfelelően működnek nagyüzemi körülmények között, használatával teljesen kiváltható a pálmazsír felhasználása.
A világjárvány és az ukrajnai háború miatt növekvő világpiaci árak, a tőzsdék hektikus ingadozása mellett az új termék piaci bevezetése azonban gazdaságossági okokból nem történt meg. A koncepció és a termékek csak akkor juthatnak nagyobb szerephez, ha a piac igényli a pálmazsír kiváltását, ezt a tej árában hajlandó kompenzálni, illetve ha a védett repcezsír gyártása olcsóbbá válhat. A fejlesztők reményei szerint az új megoldás a piaci helyzet normalizálódását követően gazdaságosabb, hatékonyabb tejtermelést fog eredményezni, így az állattenyésztés és azon belül a tejelő szervasmarha-tartás kevésbé lesz kiszolgáltatva a pálmazsír világpiaci áringadozásának.
A Hód-Mezőgazda Zrt. – honlapja szerint – 2800 hektár szántó hasznosítását és művelését végzi. Évente 3-4 ezer tonna kalászos és 5-6 ezer tonna kukorica vetőmagot, valamint saját felhasználásra és partnereinek takarmányt állít elő, sertéstelepet működtet, 1600 tejelő Holstein-fríz tehenet tart szaporulatával együtt.
A nyilvános cégadatok szerint a mintegy 230 alkalmazottat foglalkoztató Hód-Mezőgazda Zrt. értékesítésből származó nettó árbevétele tavaly 11,616 milliárd forint volt, több mint 10 százalékkal haladta meg az előző évit. A cég exportbevétele 7 százalékot növekedve 2,464 milliárd forintot tett ki 2021-ben. A vállalkozás tavaly 287 millió forint adózott eredményt ért el, ez 10 százalékkal magasabb a 2020. évinél.
MTI
Címlapkép: Illusztráció / Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Népszerű cikkek a rovaton belül
Fórumot tartottak a hazai gyapjúhasznosítás új lehetőségeiről
Bács-Kiskunnal már hat vármegyét érint a madárinfluenza-járvány
Neki köszönhető, hogy megmenekült a magyar mangalica
Újabb vármegyékben jelent meg a madárinfluenza, több tízezer állatot kényszervágnak
Csongrád-Csanádban is megjelent a madárinfluenza
Újabb segítséget kapnak a juh- és kecsketartók
Az afrikai sertéspestis terjedésében a háztáji disznóvágás is nagy kockázatokat rejthet
Új támogatás nyílik a halágazatban
Nébih: Huszonötezres állományt kell kiirtani idehaza, és még messze a vége