október 6, 2022

Agrárcenzus 2020 – Jelentősen növekedett a gazdaságok átlagos mérete

agrárcenzus ksh

KSH

241 ezer gazdaság működött hazánkban 2020-ban; a gazdák összesen mintegy 4 millió 922 ezer hektár mezőgazdasági területet műveltek. A fő mezőgazdasági haszonállatok darabszámában 2010 óta ellentétes folyamatok játszódtak le. A szarvasmarhák száma folyamatos emelkedés után 933 ezerre növekedett, míg a tyúkok száma 31 millióra, a sertéseké 2,9 millióra, a juhoké pedig egymillió alá csökkent. Ez összességében közel 1,9 millió állategységnek felel meg, ami lényegében a 2010. évivel megegyező. Tíz év alatt nőtt a gazdák életkora, valamint szintén emelkedett (20 százalékról 39 százalékra) a teljes gazdatársadalmon belül a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya. Vidékfejlesztési programokban a gazdaságok 18 százaléka vett részt – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeit ismertető kiadványsorozatában. Tíz év alatt, 2010 és 2020 között 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon, a gazdaságok koncentrálódtak, átalakult a vetésszerkezet, a növénytermesztés és az állattartás elkülönült – derül ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tett közzé a honlapján elemzésekkel, táblázatokkal.

Patay Ágnes, a felmérés projektvezetője a KSH csütörtöki online sajtótájékoztatóján a magyar mezőgazdaság szerkezeti átalakulását említette elsőként az Agrárcenzus 2020 bemutatásakor. Az adatok alapján 2010 óta a felmérésig főképp a legkisebb méretű gazdaságok tűntek el, a 241 ezer gazdaság többsége ugyanakkor még mindig kicsinek számít. A közepes méretűek aránya közben 9 százalékról 17 százalékra nőtt. Átlag feletti, 53 százalékos az állattartók csökkenése, ám mivel közöttük is egyre több a nagyobb gazdaság, így az állatok száma lényegében nem változott 10 év alatt. Összességében a mezőgazdaság belföldi termelési értékének 45 százalékát a gazdaságok legnagyobb 1 százaléka állítja elő. Az átlagos mezőgazdasági terület mérete 14 hektárról 23 hektárra nőtt – tette hozzá.

A projektvezető a gazdaságok koncentrálódása mellett a növénytermesztés és állattartás elkülönülését emelte ki. A területhasználó gazdaságok 51 százalékának nem volt állata, az állattartók 15 százaléka viszont mezőgazdasági területtel nem rendelkezett. A vetésszerkezet átalakult, a gabonafélék aránya csökkent, az ipari- és takarmánynövényeké nőtt. A 86 ezer hektáros gyümölcstermő területen belül az alma aránya 37 százalékról 31 százalékra csökkent, ezzel együtt többek között a dió, a kajszi, a bodza nőtt. Az állattartáson belül a szarvasmarha állománynövekedése kivételnek számít, mivel a többi állaté csökkent, a madárinfluenza miatt főképp a lúd és kacsa.

Az adatok szerint a mezőgazdasági területeket a gazdaságok körülbelül fele-fele arányban használják saját tulajdonként és bérlőként. A szőlő- és gyümölcsültetvényeknél a legmagasabb a saját tulajdon aránya, a bérelt terület a gyep és szántó esetében jellemző leginkább. A gazdaságirányítók átlagéletkora nőtt, a szakirányú végzettség egyre általánosabb. A gazdaságok nagyobb arányban vesznek részt fejlesztési programokban akkor, ha képzettebb vezető irányítja.

Patay Ágnes az adatokhoz hozzáfűzte, hogy a felméréskor azokat írták össze, akik árutermelő mezőgazdasági tevékenységet végeztek. A felmérésből tehát kimaradtak azok, akik csak háztáji baromfiudvarral és konyhakerttel rendelkeztek.

A KSH 10 évente tart teljeskörű mezőgazdasági összeírást, ezek sorában a 2020-as a nyolcadik volt. Az előzetes adatokat 2021 áprilisában tették közzé. A KSH honlapján csütörtöktől az Agrárcenzus 2020 elemző kiadványai mellett interaktív ábrákon, térképes megjelenítőben, és településszintű bontásban is megtekinthetők a felmérés adatai.

MTI / KSH

Címlapkép: KSH