május 20, 2024

Minden az álhírekről: Így tudod felismerni az internetes valótlanságokat és ferdítéseket

alhir

Az interneten ma már nem csupán szórakozni lehet, hanem hivatalos ügyeket intézni, tájékozódni és tanulni is. Bár a legtöbb ember még mindig főleg kikapcsolódásra használja az internetet, például különféle közösségi oldalakon beszélget, YouTube videókat néz, zenét hallgat, vagy olyan oldalakon játszik, mint az Ice Casino ingyen bonus ajánlatokat kínáló netes kaszinó, vannak, akik számára az internet egyben az elsődleges tájékozódási forrásnak is számít, ha hírekről van szó.

Az internet legnagyobb előnye egyben a legnagyobb hátránya is. Az interneten gyakorlatilag bárki megoszthat és megírhat bármit, akár anonim módon is, bármilyen lényegi ellenőrzés nélkül. Ahogy egyre többen tájékozódnak elsősorban az internetről, főleg a fiatalok körében, úgy lett az internetes híreknek egyre nagyobb jelentősége. Ezzel párhuzamosan pedig sajnos egyre többen elkezdték kihasználni, hogy az interneten gyakorlatilag tényleg bármit meg lehet írni és az emberek többsége úgy fogja azt elhinni, hogy semmilyen módon nem ellenőrzi a valóságtartalmát. A 2020-as évek egyik legnagyobb társadalmi kihívását az interneten terjedő rengeteg “fake news”, azaz hamis hír jelenti. Olvass tovább és tudd meg te is, hogy miért érdemes az internetes híreket mindig kritikusan kezelned.

Forrásmegjelölés Hiánya

Minden hírnek az az egyik legfontosabb jellemzője, hogy kitől származik. Ugyanúgy, mint ahogy a magánéletedben is ismersz olyan embereket, akiknek lehet hinni és olyanokat is, akiknek a szavát érdemes lehet megkérdőjelezni, az interneten is vannak hiteles és kevésbé hiteles források. Minden internetes hír legfontosabb eleme a forrásmegjelölés, vagyis, hogy a posztban szereplő vagy annak alapját adó információ honnan származik. A világ óriási, így elég kevés az esély arra, hogy minden egyes ember, aki megír egy hírt, személyesen látta volna a történést. Ennek megfelelően a megfelelő forrásmegjelölés elengedhetetlen az információk terjedésének nyomonkövetése és valódiságuk megerősítése érdekében.

A forrásmegjelölést általában egy cikk vagy poszt végén találhatod. Ha az információ forrása nincs megjelölve, vagy ha gyanúsan ismeretlen oldalra vagy a témában elfogult oldalakra, személyekre hivatkozik, akkor az okot adhat a cikkben szereplő információk valódiságának megkérdőjelezésére. Az elfogultság és a valóság elferdítése különösen gyakori lehet politikai témákban. Egyes közösségi oldalakon, például Twitteren és Facebookon, a gyanús álhírekre egy a poszt mellett jelenlévő üzenet is figyelmeztet.

Digitális Manipuláció

Sokan egy fényképnek, videónak vagy hangfelvételnek mindent eldöntő bizonyítóerőt tulajdonítanak, pedig ma már egyáltalán nem nehéz manipulálni a különféle digitális tartalmakat. A legegyszerűbb a fényképeket manipulálni, amit még egy átlagos felhasználó is két perc alatt kivitelezhet, azzal, hogy mondjuk úgy vágja meg a képet, hogy egy kellemetlen részlet lemaradjon róla. Ezért ma már érdemes a kép és hang alapú digitális tartalmakat is fenntartással kezelni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem hihetsz semminek, ami az interneten szerepel, azonban, ha például egy képnek több változata is kering az interneten, az mindig felveti, hogy vajon melyiket manipulálták valamilyen formában. Ugyanígy, egy videónak vagy hangfelvételnek is több változata lehet az interneten, amelyből mindegyik fél azokat a részletet vágja ki, amely a számára kedvezőtlen. A digitális tartalmak valódiságtartalmát úgy ellenőrízheted a legkönnyebben, ha több különböző nézőpontokat képviselő forrástól is megtekinted ugyanazt a tartalmat és így te magad is észreveheted az esetleg különféle változtatásokat.

Hiteltelen Források

Az emberek általában azokat az embereket gondolják ösztönösen hitelesnek, akiket már ismernek, vagy akiknek az életét valamilyen formában követik. Sajnos ez azt is eredményezi, hogy sokan olyan bulvárszereplőknek és “celebeknek” a szavát hiszik el fenntartások nélkül, akiket azért lehet, hogy kritikusan kellene kezelni. Attól még, hogy valaki megnyerte a való világot, nem biztos, hogy releváns a véleménye, például a COVID oltás lehetséges mellékhatásainak a témájában. Sokan sajnos előszeretettel véleményt nyilvánítanak olyan dolgokban is, amelyekhez valójában semmit nem értenek, és sokan mások ezt készségesen el is hiszik nekik.

Ahhoz, hogy ne dőlj be az álhíreknek, érdemes megkérdőjelezned azoknak az embereknek a véleményét, akik olyan témákban nyilatkoznak, amelyről nem rendelkeznek ismeretekkel. Celebek véleménye tudományos kérdésekben nem sokat ér.  Politikailag érintett emberek véleménye politikai kérdésekben szintén megkérdőjelezhető. Ugyanígy, ha sportról van szó, akkor az egyik csapat játékosának a véleménye az ellenfél csapatával kapcsolatos hírről nem biztos, hogy mérvadó.

Így Kerülheted El Te Is Az Álhíreket

Ha szeretnél jól tájékozott lenni, akkor elengedhetetlen, hogy fel tudd ismerni a potenciális álhíreket az interneten és minden tartalmat kritikusan kezelj. Ha téves információk alapján alkotsz véleményt és később kiderül, hogy álhírekre alapoztad az álláspontodat, az hiteltelenné tehet mások szemében és nagyon kellemetlen helyzeteket szülhet. Ha nem vagy biztos egy hír valódiságában, akkor kezeld azt óvatosan. Mindig érdemes jól átgondolnod azt, hogy milyen internetes tartalmaknak hiszel. Az alábbi jelek segíthetnek kiszűrni az álhíreket:

  • Forrásmegjelölés hiánya: Ha egy hír semmire nem hivatkozik és a hírből sem derül ki az információ eredeti forrása, az mindig gyanúra ad okot.
  • Rossz nyelvezet: A nyelvtanilag helytelen, látványosan rosszul megírt hírek mindig felvetik a manipuláció gyanúját.
  • Kétes tartalmak: Ha egy hírben szereplő kép, videó vagy hanganyag egyértelműen meg van szerkesztve, akkor kérdés, hogy a hír többi tartalma mennyire valódi.
  • Elfogultság: Megosztó témákban gyakori, hogy az egyik vagy a másik oldal képviselői az igazságot teljesen kifordítják, hogy a saját álláspontjukat igazolják.