április 26, 2024

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

aratás_ősziárpa_árpa bioárpa

Karcag, 2014. június 10. Beérett árpakalászokat tart a kezében egy férfi Karcag határában, az Üllõparti Gazdaszövetkezet egyik 38 hektáros tábláján, ahol megkezdõdött a bioárpa aratása 2014. június 10-én. A bio õszi árpa 11 százalék vizet tartalmaz, és az eddigi eredmények alapján hektáronként 40 tonnás termést ad. MTI Fotó: Mészáros János

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen a minisztérium pénteki közleménye szerint.

A mezőgazdasági pályázatokról szóló pódiumbeszélgetésen a közlemény szerint Feldman Zsolt kiemelte: a rendelkezésre álló, soha nem látott mértékű források segítségével sikerülhet felszámolni mindazt a technológiai hiányt és lemaradást, amit két-három évtizede görget maga előtt az ágazat. Így a támogatott beruházásoknak köszönhetően magas hozzáadott értéket előállító, végtermékeiben minőségi magyar mezőgazdaság születhet a következő tíz évben. Hozzátette: “fontos kiemelni, hogy mivel a termékeink 80-85 százalékát az Európai Unió piacain értékesítjük, előtérbe kell helyezni és hitelesen be kell mutatni előállításuk fenntarthatóságát”.

Az államtitkár jelezte, hogy bár a 2023 januárjával kezdődő új támogatási időszak uniós előkészítése jelentős késedelmet szenved, év végéig el kell készülnie az új közös agrárpolitikára alapozott nemzeti stratégiának. Az ezzel kapcsolatos munka már 2019-ben elkezdődött a szaktárcánál, a következő két hónapban pedig intenzív egyeztetés indul a hazai ágazati szereplőkkel.

Az elmúlt két évben megfogalmazott uniós javaslatok, stratégiák, jogalkotási folyamatok olyan mértékű korlátozásokat vetítenek előre, amelyek korábban fel sem merültek az európai agráriummal kapcsolatban. A korábban megjelent amerikai és az újabban közzétett európai uniós kutatóintézet által készített hatástanulmány szerint ezek a korlátozások 10-15 százalékos termeléscsökkenést vetítenek előre az európai termelésben – fogalmazott Feldman Zsolt.

A magyar kormány célja az, hogy – miként jelenleg – a következő támogatási ciklusban, 2023 és 2027 között is versenyképességet javító beruházásokra fordítsuk a rendelkezésre álló támogatási források legalább felét. A készülő új vidékfejlesztési programban további új területeket szeretne bevonni a szaktárca a fejlesztési támogatásokba.

Januárban elkezdődik az új, hároméves agrárkörnyezet-gazdálkodási, valamint az ugyancsak három évre szóló ökológiai gazdálkodást támogató program – jelentette be az AM közleménye szerint az államtitkár. Ezekre a tervek szerint napokon belül meg fog jelenni a felhívás, és október 25-től lehet majd beadni a pályázatokat. Az agrárkörnyezet-gazdálkodás (AKG) támogatására 360, az ökológiai gazdálkodás támogatására pedig 40 milliárd forint áll rendelkezésre. Előbbi esetében átlagosan 47, utóbbi esetében pedig 74 százalékkal nő átlagosan a hektáronként elérhető maximális támogatás. Az új AKG és ökológiai támogatási program lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak, hogy beletanuljanak a 2023-tól több és 2027-től valószínűleg még több fenntarthatósági elvárást támasztó új európai uniós támogatási rendszerbe.

A Vidékfejlesztési Program keretében várható a takarmányfeldolgozó beruházások, valamint a meglévő gyümölcsösök fagykárának megelőzését szolgáló technológiai beruházások pályázati támogatása. Biztosan folytatódik majd a jelentősebb élelmiszeripari beruházások támogatása is – sorolta az Agrárminisztérium közleménye.

Feldman Zsolt kitért arra is, hogy a mezőgazdasági generációváltás jogi könnyítését szolgálja az a törvénycsomag, amelyet remélhetőleg még az őszi ülésszakban elfogad az Országgyűlés, emellett a folyamat pénzügyi ösztönzésén is dolgozik a szaktárca.

MTI

MTI Fotó: Mészáros János