Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Közepes cseresznyetermés várható idén, köszönhetően annak, hogy a tavaszi fagyok mérsékeltebb károkat okoztak e fajnál, mivel a cseresznye ültetvények jelentős része a fagykárokkal kevésbé érintett térségekben helyezkedik el. A szezon a korai fajtákkal május 20-25. között indult, a kései fajtáknak köszönhetően július elejéig kapható lesz a hazai piacokon a friss magyar cseresznye. Az érés időszakában az aszály okoz komoly gondokat: az öntözetlen ültetvényekben a gyümölcsméret gyakran elmarad a kívánatostól.
A tavalyi, 80-90%-os kiesést okozó tavaszi fagyoknál mérsékeltebb fagykárok érték idén a hazai cseresznyeültetvényeket, nagyobb terméskiesés csupán a korai fajtáknál volt, míg a kései fajták esetén a közepesnél nagyobb termésmennyiséget várnak az ágazat szakemberei. A cseresznyetermés országos viszonylatban, fajtától és térségtől függően rendkívül változatos képet mutat, ami egyrészt a lokálisan jelentkező április-májusi fagykárokkal, illetve a virágzás időszakában tapasztalható, térségenként eltérő időjárási körülményekkel, illetve helyenként a körülményeket kevésbé toleráló fajtákkal magyarázható. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) piaci körképe szerint hazánkban idén 6-8 ezer tonna termés várható, a jó évjáratok 10-12 ezer tonnás vagy a tavalyi év 2-3 ezer tonnás termése helyett.
A termés mennyiségére, de – a gyümölcsméreten keresztül – különösen a minőségére komoly hatást gyakorolnak a május-júniusi csapadékviszonyok. Ebben az időszakban a cseresznye kifejezetten érzékeny a csapadékra – sem a túl sok, sem a túl kevés csapadék nem megfelelő számára. A szezon eddigi részében az aszály dominált, ami miatt az öntözetlen ültetvényekben apróbb maradt a gyümölcs (ami nem, vagy csak nyomott áron értékesíthető, mert a piac a 28 mm feletti, de még inkább a 32 mm-t megahalladó méretű cseresznyét keresi). Egyes térségekben a szüret első hetében és a június 10. körül érkező csapadék okozott a gyümölcsök repedésében megnyilvánuló károkat. Ebből is látszik, hogy biztos árualapot csak az öntözött, fagyvédett, jéghálós és a fák fölött esővédő fóliával takart ültetvények adnak.
A cseresznye nagyon kedvelt kora nyári gyümölcsünk, mely érési időben az első gyümölcsök között található. Itthon elsősorban az érési időszak második felében érő, ropogós, kemény cseresznyék keresettek. A cseresznye házikertben is gyakori gyümölcstermő növény, ami metszetlen állapotban jellemzően nagy koronával rendelkezik, azonban intenzív koronaformán fenntartva a legkisebb kertben is termeszthető.
Hazánkban Pest vármegye büszkélkedhet a legnagyobb cseresznye termőterülettel, ez a vármegye adja a teljes termés 25 százalékát. Emellett Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyék is jelentősebb ültetvényekkel rendelkeznek.
A szezon a korai fajták betakarításával május 20-a környékén kezdődött, majd a május utolsó-június első napjaiban érő Bigarreau Burlat fajtával indult be igazán. A szezon ebben az évben a megszokottnál kicsit korábban indult, amit számos további fajta követ az érési sorban. A vásárlók jellemzően a nagy méretű, fényes és sötétpiros színű gyümölcsöt keresik. Ilyen pl. a magyar nemesítésű Carmen, illetve a termelők körében elterjedt a Kordia és a Regina, de számos magyar nemesítésű fajta is megtalálható a kínálatban. A várakozások szerint a késői érésű fajták, az érési időszak előrejöttével július elejéig lesznek elérhetők a piacon.
A fajtainnováció folyamatos, a fajták tekintetében kihívás, hogy a fogyasztói elvárások mellett (nagy méret, ropogósság, íz, szín) a kereskedelmi (eltarthatóság, csomagolástechnika) és a termesztéstechnológiai szempontoknak, valamint a változó klimatikus viszonyokbak is meg kell felelni. A termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. Szakmailag indokolt az új ültetvényeken a speciális rovarvédő háló felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházást. A cseresznyetermesztés fejlesztésében további lehetőségek vannak, a termelés bővítésével kiváltható, vagy csökkenthető lenne az évente főként Törökországból érkező 2-3 ezer tonnás import. A termelők dolgát évről évre megnehezíti a munkaerő-hiány kérdése. A cseresznye nem utóérő, így csak teljes érettségben lehet szedni, ráadásul egyszerre, egy menetben érik, betakarítása pedig csak kézzel történhet.
NAK
