május 26, 2022
napraforgő-aratás-kombájn-mezőgazdaság

Bogyiszló, 2021. szeptember 11. A sárkányrepülõbõl készített légifotón mezõgazdasági munkagéppel aratják a napraforgót a Tolna megyei Bogyiszló határban 2021. szeptember 10-én. MTI/Kiss Dániel

Nehezen tervezhető a mezőgazdaság jövője a szakértők szerint

Nehezen tervezhető a mezőgazdaság jövője, de a magyar termelők helyzetén sokat javíthatnak a fejlesztési források – mondták a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztály online konferenciájának előadói.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) agrárgazdasági igazgatója szerint a járvány hatásai idén is jelentősen befolyásolhatják az élelmiszer- és mezőgazdaság kilátásait. Potori Norbert kifejtette, hogy a megtakarítások felhalmozódásával megnőtt a fogyasztás, az ellátási láncok zavarai és a beruházások csúszása viszont továbbra is okozhat gondot, miközben energia- és nyersanyagpiacot geopolitikai konfliktusok tehetik bizonytalanná. Kiemelte a kínai sertésállomány újbóli gyarapodását is, mivel emiatt a takarmányigény világszinten nő, a termények ára pedig aligha fog csökkenni.

Úgy vélte, a magyar gazdáknak hosszabb távon szervezett együttműködésre, integrált termelési rendszerek kialakítására kell törekedniük, a kisebb termelők mozgástere szűkülni fog. Felértékelődnek ugyanakkor a fenntarthatósági, állatjóléti, egészségügyi szempontok, az értékláncoknak tehát minden részükön átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lenniük, ha piacon akarnak maradni – tette hozzá.

Az AKI volt főigazgatói a 2023-tól elérhető uniós támogatások észszerű hasznosítását szorgalmazták. Kapronczai István nagy feladatnak nevezte a hatékony felhasználást, hiszen 50 százalékos nemzeti hozzájárulással számolva majdnem 10 ezer milliárd forinthoz jut a magyar mezőgazdaság 2027-ig, ami – mint fogalmazott – a következő időszakra is hatással lehet. Sürgette egyúttal a megállapodást az EU-val a Közös Agrárpolitikáról, hogy a magyar gazdák ősszel már az új feltételekhez igazodhassanak.

Udovecz Gábor szerint a támogatások megteremthetik a lehetőséget a magyar mezőgazdaság felzárkóztatására. Előadásában megjegyezte, hogy a belföldi termelők a rendszerváltást követően a szomszédos országokhoz képest is hátrányba kerültek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a világ élelmiszertermelésének mindössze 10 százaléka kerül nemzetközi forgalomba, nem kell tehát mindenkinek a világpiaci folyamatokhoz igazodnia. Bizakodva állapította meg azt is, hogy a belföldi agrárgazdaság a járvány alatt életképes maradt, az élelmiszerellátás a legnehezebb időkben sem került veszélybe.

Az MKT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának társelnöke szerint a támogatások jelentősen emelhetik a mezőgazdaság termelési értékét, ám ezzel együtt az értékesítés bővítésre szorul. Vajda László szerint javítani kell a marketingtevékenységet és a kiviteli lehetőségeket, hogy a magyar termékek a valós értékükön keljenek el.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági osztályának vezetője többek között a technológiai felkészültség fejlesztését emelte ki, mivel a 2020-as Agrárcenzus adatai alapján a mezőgazdaság digitalizációja alacsony szintű, többnyire az ügyintézésre szorítkozik. Patay Ágnes hozzátette, hogy a precíziós eszközök használata ennél is korlátozottabb, és az érintett termelők többnyire ezt a keveset is csak szolgáltatásként veszik igénybe, nem saját eszközzel végzik. Az Agrárcenzus 2020 részletes adatait a következő hetekben teszi közzé a KSH.

MTI

Fotó: MTI/Kiss Dániel