Hogyan védekezzünk a kukoricacső gombás megbetegedései ellen

A kukoricacső gombás megbetegedései világszerte komoly gazdasági és élelmezésbiztonsági problémát jelentenek, mivel nemcsak a terméshozamot csökkenthetik, hanem toxintermelés révén az állati és emberi fogyasztásra is alkalmatlanná tehetik a terményt. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb kórokozó gombákat, tüneteiket, toxintermelési kockázatukat és a leghatékonyabb védekezési lehetőségeket.

Főbb gombás betegségek kukoricacsövön

Fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.)

Ez a leggyakoribb gombás megbetegedés a kukoricacsövön. Legfontosabb fajai:

• Fusarium verticillioides
• Fusarium graminearum

Tünetek:

A csövek szemtermése szürkésfehér, rózsaszínes vagy barnás elszíneződést mutat, gyakran gyapjas, vattaszerű penészbevonattal. A fertőzés gyakran a csővégektől indul, majd felfelé terjed.

Veszély:

A fuzáriumfajok mikotoxinokat termelnek (pl. fumonizinek, DON, zearalenon), amelyek súlyosan veszélyeztetik a takarmány- és élelmiszerláncot.

Aspergillus-penészesedés (Aspergillus flavus)

Meleg, száraz klímán (pl. aszályos évjáratokban) domináns.

Tünetek:

Sárgászöld, poros penész jelenik meg a csövön. Elsősorban repedéseken, rovarkártétel helyén jelenik meg.

Veszély:

A flavus törzsek aflatoxint termelnek, amely rendkívül toxikus, rákkeltő vegyület.

Diplodiás csőpenész (Stenocarpella maydis, régebben Diplodia maydis)

Hűvösebb, csapadékosabb időjárás kedvez a terjedésének.

Tünetek:

A fertőzött szemek fakó színűvé válnak, nem fejlődnek ki rendesen, gyakran korán elhalnak. A cső gyakran mumifikálódik, fehér vagy szürkés penésszel borított.

Cladosporiumos fertőzés (Cladosporium herbarum)

Leginkább tároláskor vagy a betakarítás után terjed, ha a termény nedvességtartalma túl magas.

Tünetek:

Fekete-zöldes penészfoltok a szemeken, főként a külső rétegen, gyakran keserű ízt okoz.

A fertőzések okai és elősegítő tényezői

• Sebzések a csövön: madárkár, rovarkár (pl. kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke)
• Rossz időzítésű betakarítás: túlérett vagy nedves állapotban való betakarítás
• Tárolás hibái: magas nedvességtartalom, elégtelen szellőzés, hőmérséklet-ingadozás
• Kedvezőtlen időjárás: aszály, csapadékos virágzás, meleg őszi periódus

Védekezés lehetőségei

Agrotechnikai módszerek

• Vetésforgó: Kerülni kell a kukorica után kukorica vetését, különösen fuzáriumfertőzött táblákon.
• Talajművelés: A fertőzött növényi maradványok aláforgatása vagy megsemmisítése csökkenti a fertőzőképes inokulumot.
• Korai vetés és korai érésű hibridek használata: Csökkenti az érési szakaszban a fertőzésre hajlamos időszak hosszát.

Ellenálló hibridek választása

• A nemesítők olyan hibrideket kínálnak, amelyek részleges ellenállóságot mutatnak egyes csőpenészekkel szemben. Ezeket elsősorban fuzáriumra és diplodiára érdemes keresni.

Rovarkár elleni védelem

• A kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke által ejtett sérülések utat nyitnak a gombák számára. Ennek visszaszorítására szükség lehet feromoncsapdás megfigyelésre, majd időzített rovarölő szeres védekezésre.

Helyes betakarítási időzítés

• A túl korai vagy túl késői betakarítás növeli a fertőzés kockázatát. Ideális esetben a kukoricát 20–24% nedvességtartalom alatt érdemes betakarítani, majd szárítani.

Szárítás és tárolás

• A csöveket 14% alatti nedvességtartalomra kell szárítani. A szárítást követően hűvös, száraz, szellőző raktárban kell tárolni, rendszeres ellenőrzés mellett.

Biológiai és mikrobiológiai védekezés

• Kísérleti szinten alkalmaznak antagonista gombákat vagy mikrobiális készítményeket, amelyek kiszorítják a toxintermelő fajokat.
• Néhány kutatás ígéretesnek tartja a Trichoderma fajokat vagy baktériumalapú kezeléseket, de ezeket még korlátozottan alkalmazzák gyakorlatban.

Kémiai védekezés

• Jelenleg a csőpenészek ellen közvetlenül alkalmazható gombaölő szerek használata korlátozott hatású, főként a csövet már elérő fertőzésnél. Ennek ellenére egyes fungicidek virágzás körüli kijuttatása (pl. fuzárium ellen) bizonyos hatékonyságot mutatott kísérletekben.

Fotók: depositphotos.com