Fotó: MTI/Sóki Tamás
2018 májusában kezdte meg működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER). A 986 generátorból álló, országos lefedettségű rendszer azóta a mezőgazdasági termelők mellett a lakosság és az ipari létesítményeket is védi a jégesők okozta károktól.
Hogyan működik a rendszer?
A működéshez szükséges meteorológiai adatokat a HungaroMet Zrt. biztosítja.
A JÉGER működése a megelőzésen alapul. A rendszer a zivatarfelhők kialakulásának korai szakaszában ezüst-jodid hatóanyagot juttat a légkörbe, amely elősegíti sok apró jégmag kialakulását. Ennek eredményeként kisebb méretű jégszemek képződnek, így csökken a nagy méretű jég által okozott károk kialakulásának esélye.
Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszer:
- nem szünteti meg a csapadékot,
- nem idéz elő esőt,
- kizárólag a jégszemek méretének csökkentését szolgálja.
A JÉGER működésének jogi alapját a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény adja.
A rendszer:
- az Agrár Kárenyhítő Alap keretein belül működik,
- központi költségvetési támogatásból finanszírozott,
- szakmai felügyeletét az agrárminiszter látja el.
Az 525/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2017-ben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát jelölték ki az országos jégkármérséklő rendszer működtetésére.
Közel 44 százalékkal csökkent a jégkár
A kárenyhítési rendszer adatai alapján a JÉGER működését megelőző három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók.
Ezzel szemben 2018 és 2025 között az éves átlag 31 514 hektárra mérséklődött, ami mintegy 44%-os csökkenést jelent, pedig Magyarországon is gyakoribbá váltak a szupercellás zivatarok, amelyek fokozzák a jégveszélyt.
Míg 2018 és 2025 között Európában drasztikusan, 170 %-kal, a szomszédos országokban 139 %-kal a 2cm-nél nagyobb jégbejelentések száma, Magyarországon ez mindössze 26 %-kal bővült
Eltérő megítélés az ország különböző részein
Az elmúlt évek elhúzódó aszályos időszakai következtében JÉGER társadalmi megítélése az ország különböző részein jelentősen eltérővé vált.
Míg a nyugat-magyarországi vármegyékben továbbra is alapvetően pozitívan tekintenek a rendszerre és a gazdálkodók jelentős része hasznosnak, szükségesnek tartja a működését a jégesők elleni védekezésben. Véelményük szerint a rendszer érdemi segítséget nyújt a mezőgazdasági termelők, valamint a lakossági és ipari létesítmények jégeső okozta károk elleni védelmében, ezért fenntartása indokolt.
Ezzel szemben az ország keleti, aszállyal különösen sújtott térségeiben egyre erősebbek a kritikus hangok. A kelet-magyarországi gazdálkodók egy része a tartós csapadékhiány és az ismétlődő aszályos időszakok miatt a JÉGER működését is összefüggésbe hozza a kialakult helyzettel.
Az alaptalan tévhitet – mely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt – a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják. A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni.
Az aszály miatt kevesebbszer működnek a generátorok
A 2021 óta tartó aszályos, tartósan forró időjárás miatt jóval kevesebb jégveszélyes zivatarfelhő tud kialakulni, ennek következtében egyre kevesebb ideig kell működtetni a generátorokat.
A JÉGER 8 évvel ezelőtti üzembe helyezése óta soha nem működtek olyan keveset a generátorok, mint idén:
- április 15. és május 14. között mindössze 8 napon volt szükség védekezésre, egy generátor átlagosan csupán 8 órát üzemelt;
- több járásban egyszer sem kellett bekapcsolni a generátorokat,
A cél továbbra is a károk mérséklése
A JÉGER elsődleges célja változatlan: a jégesők okozta károk mérséklése, valamint a mezőgazdasági, lakossági és ipari értékek védelme.
Az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között a rendszer továbbra is fontos szerepet tölt be a védekezésben és a károk csökkentésében.
NAK
