A csemegeszőlő egyre keresettebb gyümölcs Magyarországon, a hazai termelés azonban messze elmarad a fogyasztástól. Miközben évente már 20–25 ezer tonna fogy belőle, a magyar termés az utóbbi években mindössze 4600 tonna körül alakult. Az import ennek megfelelően látványosan növekszik, pedig a piaci igény alapján lenne lehetőség a hazai termesztés bővítésére.
Kevés csemegeszőlő terem Magyarországon
Magyarországon jelenleg mintegy 379 hektáron termesztenek kifejezetten csemegeszőlőt. A legfontosabb termőkörzet Bács-Kiskun vármegye, ahol 143 hektárnyi ültetvény található. Heves vármegyében 64, Tolnában 46, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 40 hektáron foglalkoznak csemegeszőlő-termesztéssel.
A ténylegesen étkezési célra termelt szőlő területe azonban ennél jóval nagyobb. Számos olyan, hivatalosan borszőlőként nyilvántartott fajta létezik, amely friss fogyasztásra is alkalmas, és a termés egy része csemegeszőlőként kerül piacra. Ezekkel együtt évente mintegy 900–1000 hektár lehet az étkezési célú szőlőterület Magyarországon.
A termelés ugyanakkor jelentősen visszaesett. Tíz évvel ezelőtt még évi 10 ezer tonnánál is több csemegeszőlő termett, az utóbbi években viszont jellemzően csak mintegy 4600 tonna került le az ültetvényekről.
Egyre több csemegeszőlőt vásárolnak a magyarok
A termelés csökkenésével éppen ellentétes irányba halad a fogyasztás. Magyarországon évente mintegy 20–25 ezer tonna csemegeszőlő fogy, és a kereslet folyamatosan növekszik.
A YouGov hazai háztartási fogyasztási paneljének adatai szerint a megvásárolt gyümölcsök között értékben már a harmadik helyre került a csemegeszőlő a banán és az alma mögött. Piaci részesedése megközelíti a 8 százalékot. Mennyiség alapján 4 százalékos részesedéssel az ötödik legfontosabb gyümölcs.
A vásárlói igények is változnak. A nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is egyre keresettebbek a magszegény, illetve mag nélküli fajták.
Közel 18 ezer tonna csemegeszőlő érkezett külföldről
A magyar csemegeszőlő-termelés jelenlegi szintje nem tudja kielégíteni a hazai keresletet. Ráadásul a vásárlók már nem csupán a hagyományos szőlőszezonban keresik a gyümölcsöt: egész évben igény van rá.
Ennek következtében Magyarország egyre nagyobb importra szorul. 2025-ben közel 18 ezer tonna csemegeszőlő érkezett külföldről. Ez három év alatt 37 százalékos növekedést jelent, tízéves összevetésben pedig az import mennyisége csaknem megduplázódott.
Az egész éves kínálatot a déli félteke termelőországai is lehetővé teszik. Dél-Amerikában, Dél-Afrikában és Indiában jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a csemegeszőlő-termesztésben, így ezekből a térségekből akkor is érkezhet friss áru Európába, amikor nálunk nincs szezonja a gyümölcsnek.
Lenne helye több magyar csemegeszőlőnek a piacon
A kereslet alapján indokolt lenne a magyar csemegeszőlő-termesztés fejlesztése, ez azonban komoly beruházásokat igényel. A korszerű csemegeszőlő-termesztés technológiai szempontból sokkal inkább az intenzív gyümölcstermesztéshez hasonlítható, mint a hagyományos szőlőtermesztéshez.
Gazdaságosan és megfelelő termésbiztonsággal elsősorban öntözött ültetvényeken lehet termelni. Fontos a korszerű, a vásárlói igényeknek megfelelő – elsősorban magszegény – fajták alkalmazása, miközben a termést a fagytól, jégesőtől, túlzott csapadéktól és a madárkároktól is védeni kell.
Mindez jelentős tőkét és magas szintű termesztéstechnológiai ismereteket követel, ezért a termőterület bővítése önmagában még nem lenne elegendő.
A tavaszi fagy a csemegeszőlőt sem kímélte
Az idei szezon sem indult problémamentesen. Tavasszal több hullámban érkezett fagy, amely a borszőlő mellett a csemegeszőlő-ültetvényeket is érintette. Különösen az alföldi termőterületeken keletkeztek károk.
A hűvös tavaszi időjárás eleinte visszafogta a tőkék fejlődését, később azonban gyors növekedés következett. A szőlő mélyre hatoló gyökérzete miatt a nyári forróságot több más gyümölcsfajnál jobban képes elviselni, de a megfelelő termésmennyiséghez és a jó minőséghez ma már egyre fontosabb az öntözés.
A hosszú hőhullámok ugyanis a csemegeszőlő minőségét is ronthatják. A szélsőséges meleg hatással lehet a bogyók méretére, színére és cukortartalmára.
Két héttel korábban kezdődött a csemegeszőlő szürete
A tartósan meleg időjárás következtében idén mintegy két héttel a megszokottnál korábban kezdődött a csemegeszőlő szürete. A korai piacra lépés előnyt jelenthet a hazai termelőknek, ugyanakkor várhatóan maga a szüreti időszak is hamarabb véget ér.
A megfelelő hűtőtárolóval rendelkező gazdaságok előnyösebb helyzetben vannak, hiszen a betakarított szőlő tárolásával meghosszabbíthatják azt az időszakot, amikor magyar csemegeszőlő kerülhet az üzletek polcaira.
Jelenleg ugyanis a hazai termék alapvetően július végétől október elejéig jelenik meg a piacon, és inkább választékbővítő szerepet tölt be az egész évben rendelkezésre álló import mellett.
Erős külföldi versenytársakkal kell megküzdeni
A magyar termelőknek olyan országokkal kell versenyezniük, amelyek lényegesen nagyobb termőterülettel és fejlett csemegeszőlő-ágazattal rendelkeznek. Az import jelentős része Olaszországból, Spanyolországból, Görögországból és Egyiptomból érkezik, de India, Dél-Afrika, Chile, Brazília és Peru is fontos szereplője a nemzetközi piacnak.
A hazai ágazat versenyképességének javításához ezért nemcsak a termőterület növelésére lenne szükség. Emelni kellene a hektáronkénti terméshozamot, korszerűsíteni a fajtaszerkezetet, valamint fejleszteni az öntözési, növényvédelmi és tárolási infrastruktúrát.
Komoly korlátot jelent a munkaerőhiány is. A csemegeszőlő termesztése és betakarítása nehezen gépesíthető, miközben számos munkafolyamat jelentős kézi munkaerőt igényel.
Az aranyszínű sárgaság a csemegeszőlőt is veszélyezteti
A termesztőknek egy növényegészségügyi veszéllyel is számolniuk kell. A szőlő aranyszínű sárgasága, vagyis az FD nemcsak a borszőlőültetvényeket fenyegeti, hanem a csemegeszőlőben is súlyos károkat okozhat.
Ezért a csemegeszőlő-ültetvényeken is különösen fontos a betegséget okozó fitoplazma tüneteinek korai felismerése és a fertőzött tőkék felderítése. A tünetes növényeket meg kell semmisíteni, emellett kiemelt jelentősége van a kórokozó terjesztésében kulcsszerepet játszó amerikai szőlőkabóca elleni védekezésnek.
A magyar csemegeszőlő előtt tehát jelentős piaci lehetőség áll: a fogyasztás nő, miközben a belföldi termelés a kereslet töredékét fedezi. Ahhoz azonban, hogy az import nagyobb részét hazai szőlő válthassa ki, korszerűbb ültetvényekre, jobb fajtaszerkezetre, öntözésre, termésvédelemre és nagyobb termőterületre egyaránt szükség lenne.
NAK / dr. Sidlovits Diána, Fodor Attila
Fotó: depositphotos.com
