Fotó: NAK/Lévai Zsolt
A 2026-os hazai szamócaszezon a megszokottnál később indul, és a termelők várakozásai szerint összességében kiegyenlített lefutású lehet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB piaci körképe alapján a hűvös, fagyos tavasz visszafogta az érési folyamatokat, így a fóliás termesztésből származó gyümölcs csak április végén, míg a szabadföldi szamóca május közepén jelenhet meg nagyobb mennyiségben a piacon. Bár a termőterület enyhén bővült, a várható termésmennyiség az időjárási hatások miatt a tavalyi szint közelében alakulhat, miközben az importtermékek továbbra is erős versenyt jelentenek a szezon elején.
Kiegyenlített szezonban bíznak idén a hazai szamócatermelők, azonban az enyhe termőterületnövekedés ellenére átlagos termésmennyiség várható a hideg, fagyos tavasz miatt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös piaci körképe szerint a hideg hajtatott szamóca április végén-május elején jelenik meg a piacon, a szabadföldi gyümölcs szedése pedig május közepén várható.
A nemzetközi kereskedelem révén szinte egész évben megtalálható a szamóca a boltok polcain. A nagyobb volumenű import februárban kezdődik, majd rácsatlakozva a magyar szamócaszezonra egészen május elejéig jellemző. Az Európai Unióban a legnagyobb szamócatermesztő országok rangsorát továbbra is Spanyolország vezeti, azonban az idei évben a szélsőséges időjárás jelentős terméscsökkenést okozott. Ezért az európai spanyol import helyét sok helyen a görög gyümölcsök vették át. Az import termékek jelentős nyomást gyakorolnak a hazai termékekre. A kritikus időszakot a szezon kezdete jelenti, amikor a többletköltséggel előállított, fűtött hajtatott termékeknek kell versenyezniük az alacsonyabb minőségű, olcsóbb importtermékekkel.
A hazai szamócatermesztésben a hideghajtatás és a szabadföldi termesztés a meghatározó.
A fóliás szamóca idén – a hűvös tavaszi időjárás következtében az átlagosnál 7-10 nappal később, április végén, május első hetében jelenhet meg a kínálatban. A szabadföldi termesztésből származó gyümölcs érése – ami mennyiségét tekintve a legjelentősnek mondható, mintegy háromnegyedét teszi ki − május közepén indulhat.
Az idén várható termésmennyiség átlagosnak mondható, minden bizonnyal a tavalyi szintet nem fogja meghaladni a hideg és a fagy negatív hatásának köszönhetően.
Jelentős visszaesés az ország keleti részén tapasztalható, más termesztőkörzetekben takarással jó hatékonysággal sikerült megvédeni az állományokat. Úgy tűnik, hogy a szamócatermesztésben is egyre nagyobb problémát jelent a szélsőséges időjárás, amire a termelőknek fel kell készülni.
A június közepéig tartó szezonban markáns változást további lehűlés, valamint egy májusi-június eleji hőséghullám is okozhat. Az ágazatban az időjárás mellett a betakarítás is problémát jelent. A gépesítés nem megoldott, a kézi munkaerő viszont költséges, ráadásul nehéz munkaerőt találni a fáradtságos munkával leszedhető szamóca esetében. Továbbá az eladási árak csökkentését gyakran a magas munkaerőköltségek nem teszik lehetővé, ami további nyomást gyakorol az ágazatra.
A hazai szamóca termesztési területe 2026-ban enyhén növekedett, a várható termésmennyiség a tavalyi szinten maradhat. Jelenleg megközelítőleg 800 hektáron folyik a termelés, a várható termésmennyiség 7000-7500 tonnát érhet el. A szamóca az egész országban termeszthető, de van néhány hagyományos termesztőkörzete, úgy, mint Lajosmizse, Tahitótfalu, Ormánság, Heves, stb.
A szezon elején a fűtött fóliás termesztésű magyar szamóca ára magas, piacra kerülését azonban a jóval alacsonyabb árú import termékek jelentősen megnehezítik.
Az árak a kínálat növekedésével május közepére fokozatosan mérséklődnek, ami pozitívan hat a belföldi fogyasztók vásárlási hajlandóságára. A szezon előrehaladtával − május végére − az import és a hazai termékek közötti árkülönbség fokozatosan eltűnik és a magyar szamóca válik meghatározóvá a piacon. A szezon folyamán a fogyasztók által közkedvelt szedd magad akciók is elindulnak, ami a szamóca szedést egy felejthetetlen családi élménnyé teheti.
A hazai termesztésű gyümölcs beltartalmi értékét és ízét tekintve is jóval magasabb fogyasztási élményt képvisel.
A magyar szamócát frissen, teljes érettségében szüretelik, amivel a – beltartalmi értékeit tekintve – a déli, mediterrán országokból érkező, féléretten szedett, egyenetlenül érett gyümölcs nem tudja felvenni a versenyt. Ennek az az oka, hogy a szamóca nem utóérő gyümölcs, így a beltartalmi értékek, az íz és zamatanyagok csak teljes érésben szedve tudnak kialakulni. Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai termelők az integrált növényvédelmet követve okszerű növényvédelmet folytatnak, melynek szerves részét képezi a fajtaválasztás, a harmonikus víz-és tápanyagellátás, valamint a megelőzés. A folyamatos hatóanyag kivonással és az élelmezésegészségügyi várakozási idővel a nem kémiai védekezési módszerek is egyre jobban felértékelődnek.
NAK
Fotók: NAK/Lévai Zsolt
