Egyes gabonákban, zöldségekben és gyümölcsökben 20–50 százalékkal is csökkenhetett bizonyos tápanyagok mennyisége az 1960-as évek óta – állítja a Deep Science Ventures jelentése. Ez nem jelenti azt, hogy minden mai zöldség és gyümölcs feleannyira tápláló lenne: a visszaesés mértéke a növénytől és a vizsgált tápanyagtól is függ.
A brit Deep Science Ventures Hollow Harvests című jelentése szerint a terméshozam növelésére összpontosító növénynemesítés és mezőgazdasági gyakorlat hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyes termények tápanyagtartalma elmaradjon a korábbi értékektől. A jelentés arra is rámutat: a gabonafélék hektáronkénti hozama 1960 óta 215 százalékkal nőtt. A szerzők szerint azonban a mennyiségi növekedés mellett a tápanyagsűrűséget is fontos lenne mérni és figyelembe venni.
Egy 2004-es amerikai kutatás 43, jórészt zöldségféle 1950-es és 1999-es adatait hasonlította össze. A vizsgált növények csoportjában hat tápanyagnál találtak statisztikailag megbízható csökkenést: a fehérje mediánértéke 6, a kalciumé 16, a foszforé 9, a vasé 15, a riboflaviné 38, a C-vitaminé pedig mintegy 20 százalékkal mérséklődött. Hét másik vizsgált tápanyagnál nem mutattak ki megbízható változást, és egyes élelmiszerek értékei emelkedtek is.
Egy brit elemzés 29 zöldség és gyümölcs 1940-es, 1991-es és 2019-es összetételi adatait vetette össze. A kutatók a nátrium, a vas és a réz esetében találták a legnagyobb visszaesést, míg a magnézium csökkenése jóval kisebb volt. Az elemzés régi élelmiszer-összetételi táblázatokra támaszkodott, ezért nem azonos körülmények között termesztett, régi és mai növényeket vizsgáltak.
Az okok között a fajtaváltás és a nagyobb hozamra történő nemesítés is szerepelhet. Egyes nagyobb termést adó növényekben a biomassza gyorsabban növekszik, mint az ásványi anyagok mennyisége, így azok koncentrációja csökkenhet. Ugyanakkor a különböző évtizedekből származó adatok összevetését a mérési módszerek, a termesztési helyszínek és a vizsgált fajták eltérései is nehezítik. A szakirodalmi áttekintések ezért óvatosságra intenek az általános következtetésekkel: a jelenség nem minden növénynél és tápanyagnál azonos mértékű.
A jelentés a megoldások között olyan növénynemesítést és termesztési módszereket említ, amelyek a hozam mellett a tápanyagtartalmat is célként kezelik. A szerzők szerint a talaj állapotának javítása szintén hozzájárulhat a tápanyagsűrűség növeléséhez.
Fotó: depositphotos.com
