április 24, 2024

Megnyílt a Sirha Budapest Nemzetközi élelmiszeripari szakkiállítás

Sirha Budapest 2024

Megnyílt a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás kedden a Hungexpón. Nagy István agrárminiszter a megnyitón elmondta, hogy a kormány stratégiai ágazatként tekint a magyar mezőgazdaságra és élelmiszeriparra, történelmi mértékű forrásokat fordítanak az ágazat megerősítésére, fejlesztésére.

Kiemelte: még márciusban sor kerül a KAP Stratégiai Tervben jóváhagyott élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásainak társadalmi egyeztetésére. Ezután tudják kiírni a pályázatokat arra az összesen 200 milliárd forint összegű támogatásra az élelmiszeripar számára, melyből 50 milliárd a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását célozza – ismertette a miniszter.

A kiállításról elmondta, hogy a gasztronómia seregszemlén nemcsak a magyar föld legkiválóbb értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók, de

ez az a hely, ahol egymásra találhat termelő és fogyasztó, eladó és vásárló.

A kiváló alapanyagokat előállító mezőgazdaság és a versenyképességét növelő élelmiszeripar együttműködése képes jó minőségű, magyar élelmiszerekkel ellátni a lakosságot – húzta alá.

Kitért arra, hogy az idei év második felében a magyar uniós elnökség alatt hangsúlyos feladatokkal számolnak az élelmiszereket, az élelmiszeripart érintő szabályozási kérdésekben. Ezek közül kiemelte az élelmiszerek jelölésére vonatkozó szabályrendszert, valamint az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium és a Nébih évek óta elkötelezetten dolgozik a közétkeztetésben felszolgált ételek biztonságának és minőségének folyamatos javításáért. Ennek érdekében működteti a Nébih 2015 októbere óta a Minőségvezérelt Közétkeztetés Programot. A jogalkotásban fontos lépés volt az a kormányrendelet, amely szerint 2022-től legalább 60 százalékban, 2023-tól pedig már legalább 80 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett, illetve helyi élelmiszer-termékekre kell alapozni a közétkeztetést Magyarországon. A rendelet hozzájárul ahhoz, hogy jó minőségű, hazai alapanyagokból előállított ételek kerüljenek az asztalra, másrészt pedig a hazai termelőket is segíti termékeik kiszámíthatóbb értékesítésében – jelezte Nagy István.

    A hagyományokat folytatva közétkeztetési szakácsverseny is lesz a kiállításon, immár 5.alkalommal mérik össze tudásukat minőségi és fenntarthatósági szempontok alapján a versenyzők.

A miniszter kitért arra, hogy

a Magyar Élelmiszerkönyv várható változtatásai is terítéken vannak,

így folyamatban van a tejitalok és a kecskesajt, valamint a kávé- és cikória-kivonatok szabályozása; a húskészítmények és egyes előkészített húsokról szóló előírás módosítása; a malomipari termékekről és a száraztésztákról szóló irányelvek előírássá alakítása is. Hamarosan megkezdődik a tejföl szabályozásának szigorítása, továbbá az édesipari, illetve a sütőipari termékek előírásának módosítása. A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság várhatóan az év második felében dönt a sör, az ecet, az étolajok, a gyümölcsborok és a szörpök szabályozásának felülvizsgálatáról – jelezte.

Szintén a szabályozási kérdések körébe sorolható az

Európai Bizottság 2023-as javaslata a mézet, a gyümölcsleveket, a gyümölcsdzsemeket és a dehidratált tejet érintő úgynevezett reggeli irányelvek módosítására.

Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bír a hazai méz és méhészek védelmében a mézkeverékek címkézése. Az uniós jogalkotást megelőzve, a kormány szigorúbb szabályozást dolgozott ki a méz származásának jelölésére, a tavaly augusztus 11-én hatályba lépett rendeletmódosítás szerint a mézkeverékek esetében minden származási ország nevét fel kell tüntetni a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben. Az európai uniós szabályozás alapján pedig a jövőben a felhasznált mézek százalékos arányát is meg kell jeleníteni a mézek címkéjén.

A tárcavezető kitért arra, hogy a világ néhány országában már a fogyasztók számára hozzáférhető, az unióban azonban új élelmiszerként még nem engedélyezett a laboratóriumi hús, amelyet állati eredetű szövetek mesterséges körülmények között való tenyésztésével állítanak elő. Úgy vélte, számos aggály vethető fel ezzel kapcsolatban, így etikai és jogi, gazdasági és fenntarthatósági, valamint társadalmi és közegészségügyi kérdések, és közölte:

már elkészült az a magyar rendelettervezet, amely szerint tilos lesz a laboratóriumi hús élelmezési célú előállítása és élelmiszerként való forgalomba hozatala.

Nagy István összegzése szerint a helyi termékek előállítása és értékesítése fontos szerepet játszik az adott térség fenntarthatóságának, kulturális szokásainak, identitásának megőrzésében, ezért a vidék fejlődésének egyik kiemelkedő tényezője. “Éppen ezért mindig válasszuk a friss és kiváló minőségű magyar élelmiszereket, ne csak itt a Sirha kiállításon, ebben a pár napban, hanem az egész évben egyaránt” – fogalmazott.

Idén hatodik alkalommal látja vendégül a Hungexpo Magyarország és a régió gasztronómiájának legfontosabb szereplőit – mondta köszöntőjében Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója. Hozzátette: a 30 ezer négyzetméternyi kiállítási területen nagyjából 20 ezer szakmai látogató 16 ország több mint 300 kiállítójával találkozik március 5-7 között.

A megnyitón átadták a SIRHA Innovációs Verseny díjait, amelyen a két kiállítás közötti időszakban piacra vezetett magyar és külföldi innovatív termékek, szolgáltatások versenyeztek.

MTI