Kemény hangú nyílt levélben utasította vissza az Országos Erdészeti Egyesület Gajdos László élő környezetért felelős miniszter kijelentését, miszerint Magyarországon az elmúlt száz évben „ész nélkül” vágták ki az erdőket. A több mint 160 éves szakmai szervezet szerint a miniszter szavai nemcsak az erdészek nemzedékeinek munkáját becsmérlik, hanem a tényeknek is ellentmondanak: hazánk erdőterülete az elmúlt évszázadban csaknem megduplázódott, miközben az erdők faállománya is jelentősen gyarapodott. Az egyesület arra kéri a tárcavezetőt, hogy a természetvédelmi célok megvalósításakor ne hagyja figyelmen kívül az erdészeti szakma tapasztalatait, és személyes egyeztetést kezdeményezett vele. A nyílt levelet változtatás nélkül közöljük.
„Nyílt levél Gajdos László élő környezetért felelős miniszter részére
Tisztelt Miniszter Úr!
Ön 2026. november 11-én, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a magyar erdőkről is beszélt. Azt mondta, hogy az elmúlt 16, 30, sőt 100 évben „ész nélkül vágtuk ki az erdőket Magyarországon”.
Ez a mondat hamis képet fest az elmúlt évszázad erdőgazdálkodásáról és sok erdészt megbántott. Számos tagunk és kollégánk keresett meg minket: válaszol-e az Egyesület? Válaszolunk, tényekkel.
Mit mutat az elmúlt száz év?
– 1921-ben az ország erdőterülete 1,10 millió hektár volt. 2024-ben 1,96 millió hektár. Ez 1,8-szeres növekedés.
– Az erdeinkben álló fa mennyisége mára meghaladja a 400 millió köbmétert. Ez több mint másfélszerese a 40 évvel ezelőttinek.
– 2000 óta a kitermelés minden évben az éves növedék kétharmada alatt maradt. 2025-ben mintegy 58 százaléka volt.
– A 100 év feletti korosztályokba tartozó erdeink térfoglalása az elmúlt 20 évben a duplájára, 71 ezer hektárról 140 ezer hektárra nőtt.
A Trianon utáni első ötven évben hazánk folyamatosan tűzifaimportra szorult. Csak a ’70-es évek elején váltunk stabilan önellátóvá tűzifából.
Ahol „ész nélkül vágják a fát”, ott az erdő fogy. Magyarországon az erdő száz éve gyarapszik.
Ez nem magától történt. Erdészek és erdőtulajdonosok nemzedékei telepítették, nevelték és gondozták ezeket az erdőket. A kivágott állomány helyén pedig a törvény szerint mindig új erdőt kell nevelni. Ezt nem csupán a törvény írja elő, hanem a szakmánk etikája is. A sok név közül kettőt említünk.
Kaán Károly erdőmérnök Trianon után meghirdette az Alföld fásítását. Az 1923-as Alföld-fásítási törvény az ő programjából született. 1914-től természetvédelmi kormánybiztos volt. Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935-ös törvény az ő alapelveire épült. Ezt tekintjük az első hazai természetvédelmi törvénynek. A magyar természetvédelmet tehát egy erdész alapozta meg.
Roth Gyula soproni professzor 1936-ban kezdte meg szálalóvágásos kísérleteit Sopron mellett. Ez annak a folyamatos erdőborítást adó gazdálkodásnak az előfutára, amelyet Ön is előnyben részesítene. A kísérleti terület ma emlékerdő, és továbbra is a kutatást szolgálja.
Október 22-i közleményünkben mi magunk írtuk le, hol van igazuk a kritikusoknak. De más dolog változást kérni, és más egy évszázad szakmai munkáját egy mondattal leminősíteni.
Az erdő nem tud hirtelen fordulni
Ma azokat az erdőket kezeljük, amelyeket erdész elődeinktől örököltünk. Régen a nemzet mást várt az erdőtől, mint ma – az erdészek pedig mindenkor a társadalom erdő irányában támasztott igényeit elégítették ki.
Ma a civil szféra gyors változást szeretne. Ezt értjük, és komolyan vesszük. Ám az erdő olyan, mint egy tartályhajó. A kormányt gyorsan el lehet fordítani, a hajó mégis csak lassan fordul.
Az interjúban Ön is megfontolt, lépésenként való haladásról beszélt. Ebben egyetértünk.
Szakmai kormányzás – a szakmával együtt
Ön elmondta, hogy mindenben együttműködik a civil szervezetekkel. Ezt helyesnek tartjuk. Az erdészekről, mint partnerekről azonban az interjúban nem esett szó.
Az Országos Erdészeti Egyesület 1866 óta működő, független, civil szakmai szervezet. Tagjaink egész életükben az erdővel foglalkoztak.
Ön augusztusban, a 156. Vándorgyűlésünkön azt mondta: „Az erdők ügyében nem lehet tartós eredményt elérni az erdészek nélkül.” Ezzel egyetértünk. Kérjük, hogy a gyakorlat is ezt kövesse.
Ahol egyetértünk
Az interjúban több olyan cél is elhangzott, amelyet támogatunk:
– a fával fűtő családok biztonságos ellátása,
– a hazai faipar ellátása,
– új erdők telepítése és a csatornapartok fásítása,
– az erőművi faégetés felülvizsgálata.
Az évi több millió csemetét is erdészek ültetik majd el. Jó lenne, ha ebben a munkában partnerként számítanának ránk.
Két kérésünk van
1. Hallgassák meg a szakmát is.
A civil természetvédők gondolatai mellett ismerjék meg az erdészek szempontjait, és vegyék figyelembe ezeket a döntések előtt.
2. Személyes egyeztetést kérünk Öntől.
Szívesen beszélnénk arról is, miből fedezhetők az erdők közfeladatai – egy félnapos erdei sétán pedig megmutatnánk, mit csinál az erdész az erdőben, és miért tart ott egy változás évtizedekig.
A helyszínt és az időpontot Önhöz igazítjuk.
A vitát továbbra is érvekkel és adatokkal szeretnénk folytatni, nem címkékkel és nem indulatokkal.
Az erdő a hirtelen fordulatokat nem szereti. A türelmes, közös munkát viszont meghálálja.
Tisztelettel:
Budapest, 2026. november 12.
Országos Erdészeti Egyesület”
Fotó: depositphotos.com
