Komoly változások előtt áll a magyar földpiac: a kormány három ponton is módosítaná a földtörvényt, és már 2027-ben átfogó reformot készít elő. A tervek szerint a természeti károkkal sújtott gazdálkodóknak év végén elegendő lehet a földbérleti díj felét megfizetniük, megszűnne a földvásárlások egyik sokat vitatott kiskapuja, a nagyberuházásoknál pedig szigorúbb feltételekhez kötnék a termőföldek igénybevételét. A változtatások célja, hogy a ténylegesen gazdálkodó termelők kerüljenek előnybe, miközben a mezőgazdasági területek védelme is erősödik.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban ismertette a földtörvény tervezett módosításait. Mint mondta, a kormány 2027-ben átfogóan is felülvizsgálná a jogszabályt, bizonyos problémák rendezésével azonban nem várnak addig. Az MTI tudósítása szerint a három tervezett változtatás közül az egyik a nehéz likviditási helyzetbe került gazdálkodóknak nyújthat segítséget, a másik a földvásárlás szabályait érinti, a harmadik pedig a termőföldek beruházási célú felhasználását korlátozná.
Féláron fizethetik a földbérleti díjat a gazdák, de nem jár automatikusan a kedvezmény az új földtörvényi rendelkezés szerint
Az első intézkedés a természeti károk miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók földbérleti díjfizetését érinti. A miniszter szerint az agrárium nehéz évet zárt, ezért olyan szabályozásra van szükség, amely figyelembe veszi a termelők tényleges helyzetét.
A jelenlegi rendelkezések alapján, ha egy gazdálkodót elemi kár ér, és emiatt jelentősen csökken a termése, kezdeményezheti a földhaszonbérleti díj mérséklését. A rendszer egyik problémája azonban, hogy a károk pontos mértékét sok esetben nem lehet megállapítani az év végi, december 31-i fizetési határidőig.
Ez komoly kockázatot jelenthet a gazdálkodóknak: ha nem fizetik meg időben a teljes bérleti díjat, a szerződésüket akár fel is mondhatják, még akkor is, ha utólag kiderül, hogy 70 vagy 90 százalékos díjmérséklésre lettek volna jogosultak.
Ezen változtatna a kormány.
Az új szabály szerint amennyiben december 31-ig még nem állapítható meg a haszonbérleti díj csökkentésének pontos mértéke, a gazdálkodónak elegendő lesz a szerződésben meghatározott összeg 50 százalékát megfizetnie.
A fennmaradó részről később, a ténylegesen megállapított kedvezmény ismeretében számolhatnak el a felek.
Bóna Szabolcs ugyanakkor külön hangsúlyozta: ez nem jelent automatikus, 50 százalékos bérletidíj-csökkentést. A már meglévő kedvezmények feltételei nem változnak, csupán a fizetés és az elszámolás rendjét alakítják át. A cél, hogy a gazdálkodóknak ne kelljen előre kifizetniük a teljes összeget olyan helyzetben, amikor még nem tudható, mekkora díjmérséklés illeti meg őket.
Megszűnik a földvásárlás egyik fontos kiskapuja
A második módosítás a földvásárlás szabályait érinti, és a miniszter szerint a tényleges földművelők elsőbbségének visszaállítását szolgálja.
Az előző kormány 2024 decemberében olyan szabályt vezetett be, amely lehetővé tette, hogy a földet megvásárló magánszemély a saját használatra vonatkozó követelménynek bérbeadással is megfeleljen. Bóna Szabolcs szerint ezzel a lehetőséggel spekulatív földvásárlók is élhettek.
A most bejelentett változtatás ezt a szabályt szüntetné meg: 2027. január 1-jétől ismét a ténylegesen földet művelő gazdálkodók elsőbbségét biztosítanák.
A módosítás a földpiaci viszonyokra is hatással lehet, hiszen szűkítené azoknak a lehetőségeit, akik nem saját mezőgazdasági tevékenységük bővítése, hanem befektetési vagy spekulációs céllal vásárolnának termőföldet.
A beruházóknak a termőföldek védelméből is részt kell vállalniuk
A harmadik intézkedés a termőföldek védelmét erősítené, különösen a kiemelt beruházások esetében.
A tervek szerint azoknak a beruházóknak, akik kiemelt beruházásuk megvalósításához termőföldet vesznek igénybe, részt kell vállalniuk a korábban honvédelmi célra használt állami területek helyreállításában is.
Az igénybe vett termőföld minőségétől függően annak kétszeresét vagy háromszorosát kitevő terület mentesítéséről kellene gondoskodniuk.
A kormány ezzel azt szeretné elérni, hogy az ipari és egyéb beruházások ne automatikusan a mezőgazdasági területek rovására valósuljanak meg. Egyúttal ösztönöznék a már korábban beépített, úgynevezett barnamezős területek újbóli hasznosítását.
Egymillió hektáron változhat meg a gazdálkodás, átfogó reform készül
A három azonnali törvénymódosítás egy nagyobb agrárstratégiai átalakítás része lehet. Molnár János István agrár- és élelmiszergazdaságért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kormány új agrárstratégiája alapján akár egymillió hektáron is megváltozhat a termelési szerkezet.
A tervek között szerepel
- a földtörvény és a mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítása, valamint
- a hazai élelmiszer-feldolgozás fejlesztése is. A cél a magyar mezőgazdaság szerkezetének átalakítása és a feldolgozóipar szerepének erősítése.
A gazdaszervezetek ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az idei aszálykárok után elsősorban az ágazat azonnali problémáira kellene koncentrálni.
A hosszabb távú stratégiai átalakítás szükségességét nem vitatják, annak finanszírozása azonban egyelőre kérdéses. Egy ekkora léptékű változtatás ugyanis jelentős forrásokat igényelhet, miközben továbbra sem világos, honnan teremtenék elő a szükséges pénzt.
Bóna Szabolcs a mostani bejelentésében azt is megígérte, hogy a földtörvény 2027-re tervezett átfogó felülvizsgálatát valódi szakmai és társadalmi egyeztetés előzi majd meg. A miniszter szerint fontos, hogy a földdel kapcsolatos szabályozás igazságos és átlátható legyen, és a gazdálkodók érdekeit szolgálja.
„A célunk egyszerű: a nehézségek ellenére jövőre is legyen, aki megműveli a földeket, és legyen magyar élelmiszer az asztalunkon” – fogalmazott a tárcavezető.
Fotó: depositphotos.com
