Megduplázódott a szója vetésterülete hazánkban, de a hazai feldolgozást is fejleszteni kell

Cél az évi több százezer tonna import szójadara kiváltása, és GMO-mentes takarmánybázis létrehozása, ezért a termesztés fenntartható bővítése mellett a hazai feldolgozást is fejleszteni kell, amihez rendelkezésre állnak támogatáspolitikai eszközök.

Megduplázódott a szója vetésterülete hazánkban. Közös európai stratégiára van szükség, amely csökkenti és hosszú távon akár meg is szüntetheti a fehérjetakarmányok esetében meglévő importfüggőségünket, ezért tovább kell növelni a GMO-mentes fehérjenövények vetésterületét – jelentette ki Nagy István agárminiszter a Szója Roadshow újmohácsi állomásán, az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.

A tárcavezető beszédében kiemelte,

a sikeres szójatermesztés egyik kulcsa az, hogy elérhetők legyenek a helyi viszonyokra nemesített, nagy terméspotenciálú fajták.

Hazánkban a gazdák számára jó lehetőségek vannak fajtaválasztásra, a Közösségi Fajtakatalógus például 746 fajtát kínált az idén. Ebből 52 fajta hazai körülmények közötti termesztéséről is minimum két, illetve három év vizsgálattal meggyőződött a fajtaregisztrációért felelős hatóság, ezek ugyanis a Nemzeti Fajtajegyzékben is megtalálhatók – tette hozzá.

Kifejtette, Magyarországon a növénytermesztési ágazatok termeléshez kötött támogatása esetében 120 ezer hektárt meghaladó területen nyújtottak be igényt szemes fehérjenövény támogatásra, amelyből több mint 111 ezer hektár volt szója. A tárcavezető a közlemény szerint komoly eredménynek nevezte, hogy 2023-as 58 ezer hektárhoz képest mára megduplázódott a vetésterület.

Nagy István hangsúlyozta:

az agrártárca célja az évi több százezer tonna import szójadara kiváltása, és GMO-mentes takarmánybázis létrehozása, ezért a termesztés fenntartható bővítése mellett a hazai feldolgozást is fejleszteni kell, amihez rendelkezésre állnak támogatáspolitikai eszközök.

A szemes fehérjenövények esetében nyújtott, termeléshez kötött támogatási forma évi 15,9 millió eurós keretösszegben továbbra is elérhető a gazdák számára az alaptámogatáson és az újraelosztó támogatáson felül – közölte az AM.

A miniszter kitért arra is, hogy a KAP Stratégiai Tervben a következő években is kiemelt forrás jut a mezőgazdasági termékek értéknövelésének előmozdítására, illetve a feldolgozóipar fejlesztésére. A Magyarországon stratégiai ágazatnak tekintett élelmiszeripar továbbra is jelentős mértékű forrásokra számíthat.

A kapcsolódó két kiírást – összesen 200 milliárd forint keretösszeggel – már meghirdette az Agrárminisztérium.

Az egyik a kisebb, a másik a nagyobb léptékű fejlesztéseket támogatja, és előbbi kapcsán augusztus 13-tól már a kérelmek is benyújthatók – fűzte hozzá Nagy István.

A rendezvényen az agrárminiszter átadta a Seiwerth Gábor díjat, amit idén Vadász Attila vehetett át.

MTI