Október elején ismét megkezdődik a rókák veszettség elleni vakcinázása Magyarország déli és keleti területein. A csalétkeket repülőgépekről juttatják ki, az érintett térségekben pedig ebzárlatra és legeltetési tilalomra is számítani kell. A védekezésnek különös jelentőséget ad, hogy a keleti országhatár közelében továbbra is fennáll a veszettség behurcolásának veszélye.
Október 3-án kezdődik az őszi rókavakcinázás
- október 3-án indul Magyarország déli és keleti vármegyéiben a rókák veszettség elleni őszi vakcinázása. Az immunizálás idején az érintett területeken ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el.
A vakcinázáshoz olyan csalétkeket használnak, amelyek tartalmazzák a rókák immunizálásához szükséges vakcinát. Ezeket kisrepülőgépekről szórják ki a kijelölt területeken. A művelet a lakott és sűrűn beépített övezeteket nem érinti.
A pontos helyi időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom részleteiről az illetékes járási állategészségügyi hatóságok és az önkormányzatok adnak tájékoztatást. A külterületeken plakátokkal is figyelmeztetik majd a kirándulókat.
Mit jelent az ebzárlat a kutyatartóknak?
A vakcinázással egy időben elrendelt ebzárlat célja, hogy a kutyák lehetőség szerint ne kerüljenek kapcsolatba a kihelyezett csalétkekkel, illetve a vadon élő állatokkal. A kutyatartóknak ezért különösen fontos figyelniük a helyben kihirdetett előírásokra és az ebzárlat időtartamára.
A kutyák veszettség elleni védőoltása Magyarországon kötelező. Bár a macskák esetében nincs ilyen általános kötelezettség, rendszeres veszettség elleni oltásuk erősen ajánlott.
A veszettség ugyanis nem kizárólag a vadon élő állatok betegsége: a házi emlősöket is megfertőzheti, és az emberre is veszélyes.
A rókák több mint háromnegyede felveszi a vakcinát
A vakcinázási program hatékonyságát a Nébih folyamatosan ellenőrzi. Ennek során a kilőtt rókákból származó mintákat laboratóriumban vizsgálják, így megállapítható, hogy az állatok mekkora része találta meg és fogyasztotta el a vakcinát tartalmazó csalétket.
A korábbi évek tapasztalatai kedvezőek: az immunizált területeken élő rókák több mint háromnegyede felvette a csalétket.
Ennek különösen nagy jelentősége van, mivel Európában a veszettség legfontosabb vadon élő terjesztője a vörös róka. Magyarországon a becslések szerint mintegy 50 ezer példány él.
Ukrajna és Románia felől továbbra is érkezhet veszettség
Magyarország veszettséghelyzetét jelentősen befolyásolja, hogy a betegség a szomszédos Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul. Emiatt elsősorban a keleti országhatár térségében folyamatos a járványügyi kockázat.
Az elmúlt években Magyarországon is ismét megjelent a betegség. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2022-ben négy, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben pedig két veszettségesetet igazoltak. A fertőzés feltehetően a vadállomány természetes mozgásával, Ukrajna és Románia felől jutott át Magyarországra.
A fokozott kockázat miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a szokásosnál kétszer nagyobb csaléteksűrűséggel végzik a rókák vakcinázását. Ezt az intézkedést addig tartják fenn, amíg a járványügyi helyzet szükségessé teszi.
2026-ban eddig két veszettségesetet találtak Magyarországon
A járványügyi intézkedések eredményeként 2026-ban eddig két veszettségesetet állapítottak meg Magyarországon. A veszély azonban nem múlt el, hiszen a keleti határ túloldalán továbbra is jelen van a vírus.
A védekezés ezért több pilléren nyugszik. A rókák rendszeres vakcinázása mellett fontos a kutyák kötelező veszettség elleni oltása és a gyanús esetek mielőbbi felismerése.
Mit kell tenni veszettség gyanúja esetén?
A veszettség gyanújának bejelentése nem pusztán ajánlás, hanem jogszabályban előírt kötelezettség. Ha valaki idegrendszeri tüneteket mutató vagy elhullott háziállatot, illetve elpusztult vadállatot talál, értesíteni kell az állategészségügyi hatóságot. A szükséges mintavételről és további vizsgálatokról a hatóság gondoskodik.
Különösen fontos az óvatosság a szokatlanul viselkedő vadállatokkal szemben. A veszettség miatt megváltozhat az állatok természetes viselkedése, ezért egy feltűnően szelídnek tűnő vagy rendellenesen viselkedő rókát sem szabad megközelíteni vagy megérinteni.
Az október 3-án kezdődő őszi vakcinázás célja, hogy a rókaállomány immunizálásával tovább csökkenjen a vírus terjedésének esélye. A keleti határ térségében tapasztalható folyamatos fertőzési kockázat miatt azonban a rókavakcinázás, a háziállatok védőoltása és a gyanús esetek gyors bejelentése továbbra is nélkülözhetetlen része a hazai veszettség elleni védekezésnek.
A veszettségről, annak tüneteiről és terjedéséről további információk Veszettségmentesítés oldalon olvashatóak: https://www.
Nébih
