Az extrém hőség nemcsak az embereket és az energiaellátást terheli, hanem a mezőgazdaságot is egyre súlyosabban érinti. A rekordközeli hőmérséklet és az elhúzódó csapadékhiány miatt több térségben jelentős terméskiesésre számítanak a gazdák.
Az extrém hőség már a magyar mezőgazdaságban is komoly károkat okoz, a gabonafélék jelentős része a szokásosnál jóval korábban érett be, miközben a kukorica több térségben már a virágzás előtt száradásnak indult – írta a Magyar Nemzet.
Az aratás már javában zajlik, de a gazdálkodók egyre nagyobb terméskiesésről számolnak be a hőség miatt. Az Agroinform által megkérdezett termelők szerint az árpából 15–20 százalékkal, a búzából 20–25 százalékkal lehet kisebb az idei termés a tavalyinál. A repcénél is hasonló a helyzet, ott mintegy 20 százalékos visszaesésre számítanak. A problémák már a kedvező adottságú termőterületeket sem kerülik el.
Még súlyosabb a helyzet a kukoricánál. A növény sok helyen még a virágzás előtt száradásnak indult, ami jelentősen rontja a várható hozamokat.
Fejér vármegyében egy gazdálkodó szerint már most 30 százalékos a terméskiesés, de ha a szárazság tartós marad, ez 50–60 százalékra is emelkedhet. A termelő szerint az elmúlt öt évből négyszer hat tonna alatt maradt a hektáronkénti termés, miközben a jelenlegi felvásárlási árak mellett a kukoricatermesztés veszteségessé vált.
Az idei időjárás miatt a búza aratása a megszokottnál akár 8–10 nappal korábban kezdődhetett meg. A szakemberek szerint a rendkívül száraz tavasz és a hónapokon át tartó erős szél felgyorsította az érési folyamatokat, ami több térségben úgynevezett kényszerérést okozott. Ennek következménye, hogy a szemek kisebbek, romlik a termés minősége, és a júniusi csapadék már nem tud érdemben javítani a hozamokon. A gazdálkodók szerint az idei búza minősége a 2022-es aszályos évhez hasonlít: magasabb a fehérje- és sikértartalom, ugyanakkor az ezermagtömeg elmarad az optimálistól.
A Hirös.hu beszámolója szerint az őszi árpa betakarítása már javában zajlik, az országos termésátlag várhatóan 4 tonna hektáronként, szemben a tavalyi 5,5–5,7 tonnás átlaggal. Az Alföldön különösen gyenge, a Dunántúlon legfeljebb gyenge-közepes termés várható.
A búzánál a jobb adottságú területeken még 5–6 tonna, a gyengébb földeken azonban már csak 2–3 tonna hektáronkénti hozamra számítanak.
A termelők helyzetét tovább rontja, hogy bár Nyugat-Európában emelkedtek a gabonaárak, az erős forint miatt a magyar exportőrök ezt csak korlátozottan tudják érvényesíteni, ami rontja az értékesítés jövedelmezőségét.
Közben a Nemzetközi Gabonatanács ugyan felfelé módosította az idei globális gabonatermésre – ezen belül a kukoricára – az előrejelzését, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztás hasonló ütemben bővül, ezért a világkereskedelembe kerülő gabonamennyiség várhatóan nem nő, sőt kissé még csökkenhet is.
Nyugat-Európában egy-két héttel korábban kezdődött meg az aratás: Franciaországban és Németországban az őszi árpa termése a nagyobb vetésterület miatt meghaladhatja a tavalyit, Németországban a repcetermés is nőhet, ugyanakkor búzából a tavalyi rekordév után visszaesés várható. Ez is azt mutatja, hogy a mostani hőhullám elsősorban a tavaszi vetésű növényeket sújtja, miközben a gabonapiac egyre nagyobb figyelemmel követi az időjárás alakulását – adta hírül a Világgazdaság.
hirado.hu
Fotó: depositphotos.com
