Muskátli gondozása, teleltetése, betegségei

A muskátli az egyik legkedveltebb balkonnövényünk, tavasztól egészen az őszi fagyokig virágzik. Könnyen gondozható, illetve szaporítható. A bőséges virágzás érdekében napos helyet válasszunk, és rendszeresen tápoldatozzuk. Teleltetés után tavasszal vágjuk vissza a töveket, és lehetőleg muskátli virágföldbe ültessük.

A muskátli jellemző tulajdonságai, gondozása

A közönséges muskátli (Pelargonium zonale) Dél-Afrikában őshonos, a világon 250-nél is több muskátli faj/alfaj létezik. A keresztezések eredményeként nemcsak új színek, de változatos formák is kialakultak. Legjobban napos és félárnyékos helyen fejlődik, balkonok erkélyek és teraszok kedvelt dísznövénye, de egyes fajtái lakásban is tarthatók. Lehetőség szerint déli, délnyugati tájolású helyre állítsuk, hogy legalább 12 órát érje napfény. Árnyékban nem tökéletes a fejlődése, virágainak mennyisége és minősége is árulkodik a helytelen tartásról. Tavasszal az átteleltetett töveket erőteljesen metsszük vissza, pótoljuk a tövek környékén a földet, mind a kertben, mind a balkonládában tartott muskátli számára legideálisabb a muskátli virágföld. A balkonládákban, és cserépben tartott tövek virágföldjét nyáron tápoldatozni is szükséges. Habár nem tartozik a legvízigényesebb növények közé, a nyári hőségben rendszeresen öntözni kell a déli órák kivételével. A földje legyen nedves, de ne álljon vízben. Az elnyílt virágokat és a megsárgult, elszáradt leveleket mindig távolítsuk el. Körülbelül októberben jön el az az időszak, amikor az átteleltetését át kell gondolni: a meglévő töveket megfelelő helyen átteleltetjük, vagy ezekből dugványozunk, illetve tavasszal új töveket telepítünk.

Népszerű muskátlifélék hazánkban

Futómuskátli

A futómuskátli (Pelargonium peltatum) rengeteg fajtája ismert és futó és félfutó fajták kaphatók. Változatos színekben piros, rózsaszín, mályva és fehér virágokkal pompázik, egyes fajták rendkívül gyorsan növekednek, és akár fél méteres muskátli zuhatagok is kifejlődhetnek ideális feltételek esetén. A nyár folyamán, a szép és dús hajtások érdekében érdemes a hajtásokat legalább kétszer a felére visszavágni.

Álló muskátli

Az álló muskátli a közönséges muskátli nemesített fajtája (Pelargonium x hortorum), könnyen tartható bokrosodásra hajlamos, még a tűző napot is könnyen átvészelő fajta. Általában 40-45 cm magasra nő, májustól a fagyok beálltáig hozza gömböket alkotó virágait, amelyek számtalan árnyalatban kaphatók a sötét pirostól, mályváig, és barackos árnyalatokig egyaránt. Az új virágok képződését serkenthetjük, ha szárral együtt csípjük le az elnyílt virágokat.

Angol muskátli

Az angol muskátli (Pelargonium x domesticum) már egy nemesített faj, egyre népszerűbb, rózsaszínű, és lilás virágai fehér szegéllyel, és cakkos, fodros szélű levelekkel rendelkezik. Nehezebben gondozható, mint az álló muskátli, főként árnyékosabb és szélvédett helyeket kedveli.

A muskátli átteleltetése

A három évnél fiatalabb muskátlit érdemes átteleltetni, az idősebb példányok díszítő értéke ezt követően jelentősen lecsökken. A kevés hellyel rendelkezők számára jó megoldás a dugványozás. A tövek felső 10 cm-éből dugványokat állítunk virágfölddel töltött cserépbe, balkonládába, és szobahőmérsékleten, mérsékelt locsolás mellett neveljük. A töveket tavasszal szükség esetén ültessük át nagyobb cserépbe, illetve balkonládába.

A muskátli könnyen teleltethető át világos, fagymentes, 5-10 Celsius fokos helyiségben, vagy sötét, fagymentes helyen. Az első esetben elegendő heti két alakalommal mérsékelten öntözni – tápoldatozás nélkül, sötétben lévő muskátlit pedig 3 hetenként.

A muskátli betegségei, kártevői

A leggyakoribb muskátli betegségek közé a vírusos levélfodrosodás, a bakteriális xantomonaszos betegség, valamint a gombás muskátlirozsda, valamint a bortrítiszes betegség sorolható.

A kártevők közé a tripszfélék, a gyapottok bagolylepke, a liszteske és a levéltetvek tartoznak, de meztelen csigák is előszeretettel károsítják.