február 4, 2023

Több mint 42 ezer állat- és növényfaj szerepel a veszélyeztetett fajok listáján

Foltos szalamandra

MTI Fotó: Komka Péter

Több mint 42 ezer állat- és növényfaj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokról vezetett vörös listáján – írta éves jelentésében a Természetvédelmi Világalap (WWF).

A WWF idei Élő bolygó-jelentése a fajok drámai visszaesését mutatja: a megfigyelt vadon élő fajok populációi 1970 óta átlagosan 69 százalékkal csökkentek. A természetvédelmi szervezet „a fajok világméretű kihalásának katasztrofális súlyosbodására” figyelmeztet és a biodiverzitás fokozott védelmére szólított fel.

A WWF hangsúlyozta: a következő évtizedekben akár egymillió faj is kihalhat, ha a tendencia nem fordul meg.

A világszerte mintegy 147 500 nyilvántartott állat- és növényfajból 2022-ben több mint 41 100 szerepelt a veszélyeztetett kategóriában, több, mint valaha. A kétéltűek 41 százaléka, az emlősök 27 százaléka, a tűlevelűek 33 százaléka, a madarak 13 százaléka, a cápák és ráják 37 százaléka, a korallok 36 százaléka, különböző rákok 28 százaléka, a hüllők 21 százaléka és a cikászok (szágópálmák) 69 százaléka került fel a listára – az IUCN honlapja szerint.

A jelentés idén két állatfaj, a rénszarvas és a császárpingvin példájával hívta fel a figyelmet a biodiverzitás védelmének fontosságára.

2000-ben az Oroszország északi-sarki térségében elterülő Tajmír-félszigeten még egymillió példányból álló rénszarvaspopuláció élt, aminek mára csupán a negyede maradt fenn elsősorban a klímaváltozás és az orvvadászat miatt.

A császárpingvinek ismert kolóniáinak pedig 80-100 százaléka halhat ki 2100-ra, ha nem mérséklődik a jelenlegi üvegházhatásúgáz-kibocsátás – figyelmeztettek a dokumentum szerzői.

A WWF az éves jelentésben kitért a Németország és Lengyelország határán folyó Oderában idén nyáron bekövetkezett tömeges halpusztulásra is, kiemelve: az jelentősen visszavetette az atlanti tokhal visszatelepítésére tett erőfeszítéseket. A szakértők szerint a halpusztulást az alacsony vízállás, a hőség és a megemelkedett sótartalom miatt elszaporodott mérgező algafaj (Prymnesium parvum) okozhatta.

A fajmegőrzés sikeres példái között említette a WWF a nepáli tigrispopulációt és az ausztrál vizekben élő púpos bálnákat, amelyek létszáma 1500-ról 40 000-65 000 példányra emelkedett, ezért lekerülhettek a veszélyeztetett fajok listájáról. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta, még sok a tennivaló a bálnák védelmében, különösen a halászat, hajóközlekedés a környezetszennyezés miatt.

MTI